Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - Az aranykorona illeték rendeletek 1. [r.]

Az aranykorona illeték rendeletek. szerint kell aranykoronára átszámítani, amely hónapban az előleges befizetés határideje lejárt. A kiszabás és fizetési meghagyás bevárása nélkül önként befizetendő illetékeket papirkoronában kell kimutatni, a kimutatott illetékek főösszegét aranykoronára kell átszámítani és a kijött aranykorona összeget kell befizetni. A főösszeget általában annak a hónapnak megfelelő értékviszony szerint kell aranykoronára átszámítani, amelyben a kincstárnak a kimutatott illetékekhez való joga keletkezett. Ha egyszerre több hónapról származó illeték mutatható ki és fizethető be, az átszámítást az egyes hónapoknak megfelelő értékviszony szerint minden hónapra nézve külön kell megejteni. A hivatalos lelet alapján való illetékkiszabásnál a megrövidített illetékösszeget az illetékkötelezettség keltezésekor hatályban volt szabályoknak megfelelően kell megállapítani és ennek az időpontnak megfelelőértékviszony szerint aranykorona értékre kell átszámítani. A felemelt illetéket az aranykoronában megállapított illetékösszeg megfelelő többszörösére, kell kiszabni. Általában mindazokat a bírságokat és pénzbüntetéseket, amelyeket az illetékösszeg hányadában vagy többszörösében kell megállapítani, az aranykoronában megállapított illetékösszeg megfelelő osztása vagy többszörözése útján kell kiszabni. Az illeték összegétől függetlenül megállapítandó bírságokat és pénzbüntetéseket aranykoronában kell kiszabni. Az idegen pénznemben kikötött illetékalapot előbb rendszerint papirkoronára kell átszámítani (a pénzügyminiszteri rendelettel havonkint megállapított átszámítási kulcs szerint) és a papírkorona összeget kell aranykorona értékre átszámítani. Ez a szabály nem vonatkozik azokra az idegen pénznemekre, amelyeknek az aranykoronához való értékviszonya pénzügyminiszteri rendelettel kifejezetten az illetékek szempontjából közzé van téve, ebben az esetben ugyanis az átszámítás közvetlenül teljesítendő. Az illetékeket bélyegjegyekkel aranykorona alapon általában akként kell leróni, hogy az illeték alapját kell aranykoronában megállapítani és az ennek az értéknek alapjár aranykorona értékben kiszámított illetékösszeget kell, a lerovás idejében fennálló értékviszony szerint, megfelelő összegű bélyegjegyek felragasztása által leróni. Az iratra azonban fel kell jegyezni, hogy az illeték fejében lerótt bélyegjegyek milyen aranykorona érték alapján hány százalékkal (milyen fokozat szerint) számított, hány aranykorona illetékösszegnek felelnek meg. A kincstári bélyegjegyek és bélyeges űrlapok továbbra is papírkorona értékkel kerülnek forgalomba. Az illetékeknek bélyegjegyekkel és bélyeges, űrlapok felhasználásával való lerovását tehát rendszerint továbbra is papírkorona alapon kell teljesíteni. Aranykorona alapon kell leróni az. illetéket azonban, ha az illeték alapjául szolgáló érték az okiratban kizáróan aranykorona értékben van kifejezve. Ebben az esetben az aranykoronában megállapított illetékösszeget az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló értékviszonynak megfelelő összegű bélyegjegyek felragasztása által kell leróni. Aranykorona alapon kell teljesíteni a bélyegjegyekre való illetékleroyást akkor is, ha olyan állandó összegű illetéket kell bélyegjegyekkel leróni, amelynek összege aranykoronában van megállapítva. A százalékos illeték alapjául szolgáló aranykorona összeget, ha az 20 aranykoronát meghalad, 10-zel maradék nélkül osztható aranykorona összegre kell úgy kikerekíteni, hogy az 5 aranykoronánál nem nagyobb maradványösszeg elhagyandó, az 5 aranykoronánál nagyobb maradványösszeg pedig 10 aranykoronának veendő. Az aranykoronában megállapított illetékösszeget kerek 10-es számmal végződő aranyfilléres összegre kell mindig lefelé kikerekíteni. A fokozatos illeték kikerekítésének helye nincs. Illletékvisszatérítés esetén a visszatérítendő összeget mindig aranykoronában kell megállapítani, ha az illeték kiszabása és befizetése már aranykorona értékben történt. Ha a visszatérítendő illetéket papirkoronában szabták ki, de a befizetés már aranykoronában történt, az összeget papirkoronában kell meg268 8—9. sz.