Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Szekerke L.: A tartalékok felhasználása a társulati adó szempontjából. Tartozik. Eredményszámla. Követel. stb. Korona 1923. XII. 31. Rendkívüli tartalékalapszámlától . .. . stb. Korona 10,000.000 A tartalékból felhasznált összeg azonban ilyen könyvelés mellett az üzleti nyereséget növeli. Minthogy pedig ez az összeg nem a folyó üzleti év nyeresége, hanem valamely korábbi évből származik, amikor már meg volt adóztatva, ennélfogva az adóköteles nyereség megállapításánál a tartalékból elvont és az eredményszámlán jóváírt összeget a mérlegszerű nyereségnél le kell vonni. 4. Ha a tartalékból elvont összeget olyan kiadás fedezésére használjuk fel, amelynek ellenében nem kerül vagyontárgy a vállalat birtokába, úgy az 1. és 2. alatti könyvelési mód valamelyike nyer alkalmazást, míg a 3. alatti ilyen esetben nem fordulhat elő. Adójogi elbírálásuk pedig a már ismertetett elvek szerint történik. B) Megadóztatott tartalékot levonható tételt képező kiadások fedezésére fordítják. Ilyen eset volna, ha az előbbi példákban említett vállalat a tartalékból elvont összeget nem új gép beszerzésére, hanem javítások végzésére fordítja. A tartalékok felhasználásának ezt a csoportját az A) alatt ismertetett módozatok szerint lehet elkönyvelni. Az ott felhozott példák tehát itt is alkalmazhatók. Az egyes könyvelési módok adójogi elbírálásánál a következő szempontok irányadók: 1. A kiadás összegét közvetlenül a tartalékszámla terhére számolják el. (Könyvelési tétel: Rendkívüli tartalékalap-számla Pénztárszámlának. Lásd az A) 1. alatti példát.) A kiadás összege ezen könyvelési mód mellett az eredményszámla egyenlegét nem befolyásolja, mert annak kikerülésével közvetlenül a tartalékszámla terhére lett elszámolva. Minthogy pedig a szóbanforgó kiadás a V. U. 49. §-a értelmében levonható tételt képez, ennélfogva az üzemi költségek között az üzletéy nyereségének terhére lett volna elszámolható. Minthogy nem ez történt, hanem a korábbi évből származó és már megadóztatott tartalék terhére lett elkönyvelve, ennélfogva az adóköteles nyereség megállapításánál a tartalékból felhasznált összeget a mérlegszerű nyereségből le kell vonni. 2. A tartalékból felhasznált összeg elkönyvelésének másik módja az, hogy a kiadás összegével a költségszámlát megterhelik, míg a tartalékszámlát egészben vagy részben megszüntetik oly módon, hogy az elvont összeggel az eredményszámlát elismerik. Ez történhetik: a) közvetlenül az eredményszámlán; b) vagy közvetve oly módon, hogy a tartalékból elvont összeget oly számla javára írják, amelynek egyenlege az eredményszámlában kifejezésre jut. (Könyvelési példákat lásd A) csoport 2/a) és 2/b) alatt.) Ezen könyvelési módok mellett az egyik esetben a kiadás a veszteségek között már el van számolva, míg a korábbi évek nyereségéből tartalékolt összeg a nyereség-oldalon szerepel, ami a nyereségegyenleget nagyobbítja, a második esetben pedig a tényleges üzemi költségek nem kerülnek egész összegükben az eredményszámlára, hanem csak a tartalékalapból elvont összeggel kisebbített összegükkel. Ennek következtében az üzletév nyeresége mindkét esetben növekedett a tartalékból elvont összeggel. Minthogy pedig ez már egy ízben meg volt adóztatva, ennélfogva az ismételt adóztatás elkerülése végett az adóköteles nyereség megállapításánál a tartalékból felhasznált összeget a mérlegszerű nyereségből le kell vonni. C) Az adómentesen alakított tartalékot a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó tételt képező kiadás fedezésére fordítják. Az adóköteles nye8—9. sz. 257