Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Szekérke L.: A tartalékok felhasználása a társulati adó szempontjából. reség megállapításánál az ilyen célra elvont összeget a mérlegszerű nyereséghez mindig hozzá kell adni. A tartalék felhasználásának könyvelése rendszerint olyan módon történik, hogy a kiadást közvetlenül a tartalékszámla terhére számolják el. A felhasználás tehát sem a mérlegben, sem az eredményszámlában nincs feltüntetve. A megtörtént felhasználásnak azonban nyomára lehet jönni, ha a mérleget az előző évi mérleggel összehasonlítjuk. Az összehasonlításnál megállapítható, hogy a mérlegben kimutatott tartalékok állaga mennyiben változott. Amennyiben az előző évben kimutatott valamely tartalék egészben vagy részben eltűnt a mérlegből, úgy a csökkenés okát feltétlenül ki kell deríteni. Erre nézve a vonatkozó számla teljes másolata nyújt tájékoztatást. A számlamásolat alapján meg kell vizsgálni a felhasználás célját is, hogy így a tartalék felhasználásának adójogi elbírálásához szükséges tényállás rendelkezésre álljon. Megtörténhetik azonban, hogy a vállalat az adómentes tartalékot, felhasználás után, az üzleti eredmény terhére újból kiegészíti az eredeti összegre. A kiegészítés történhetik az eredményszámlán, amely esetben az adókivető hatóságok pontosan ellenőrizhetik a tartalék növekedését. Történhetik azonban a tartalék kiegészítése más olyan számlán is, amelynek csak az egyenlege jut kifejezésre az eredményszámlában és ebben az esetben a mérlegek összehasonlítása segítségével nem lehet megállapítani, hogy a tartalék évközben fel lett használva. Éppen ezért minden esetben be keli kívánni a V. U. 109. §. p) pontjában előírt változási kimutatást. Ha ebből adatot kihagynak, úgy ez hamis bevallásnak tekintendő és adócsalásnak minősül. Az adómentes tartalékokból felhasznált összeget természetesen közvetlenül az eredményszámlán is el lehet könyvelni a már ismertetett módon. Ez az eset azonban ritkán fog előfordulni a gyakorlatban, mert a vállalatok az ilyen akciót nem szívesen publikálják és inkább az előbbi módot választják, amely mellett a tartalékok felhasználása úgyszólván észrevétlenül történik. D) Az adómentesen alakított tartalékot levonható kiadások fedezésére használják fel. Az adóköteles nyereség megállapításánál az ilyen célra elvont összeg a mérlegszerű nyereséget nem befolyásolja. A kiadás könyvelése történhetik közvetlenül a tartalékszámla terhére (Könyvelési tétel: tart. alap pénztárszámlának), vagy történhetik oly módon, hogy a kiadást a költségszámlán számolják el, míg a tartalékot az eredményszámlán megszüntetik (könyvelési tételek: Költségszámla—Pénztárszámlának; Tartalékalapszámla—Eredményszámlának). Mindkét esetben a nyereségegyenleg ugyanaz marad és ez a nyereségegyenleg — amennyiben más okból változtatás nem szükséges — a fenti szabálynál fogva az adóköteles nyereséggel egyenlő. V. Különleges elbánásban részesülnek a felpénzből képzett tartalékok. A felpénz ugyanis nem a vállalat jövedelméből származik, hanem a részvényesek vagyoni hozzájárulása, amit az új részvények kibocsátása alkalmával a névértéken felül fizettek be. Éppen ezért nem is lehet az adóalaphoz hozzászámítani. A vállalatok a felpénzt rendszerint az általános tartalékalap gyarapítására szokták fordítani, amely tartalék viszont adóköteles. Mindazonáltal a tartalék felhasználásánál nem szükséges keresni, hogy annak mely része ered felpénzből, mert a felpénzekből gyűjtött tartalék felhasználása ugyanolyan adójogi elbírálásban részesül, mint a megadóztatott tartalék felhasználása. (V. U. 74. §. 3. bek.) Ha pedig a vállalat a felpénzt közvetlenül az üzleti kiadások fedezésére fordítja, így amennyiben a kiadások levonható tételt képeznek, ezeket a mérlegszerű nyereségből le kell vonni. A kiadásokat ebben az esetben külön részletesen ki kell mutatni. (V. U. 76. §.) VI. Speciális könyvelési szabályok állanak fenn a biztosító társaságoknál, minélfogva röviden erről is meg kell emlékeznünk. A biztosító társaságok eredményszámláinál szembeötlő kölsőség, hogy a bruttónyereséget „bevételek", a veszteséget pedig a „kiadások" megjelölés alatt tüntetik fel. A biztosító társaságok eredményszámláinak összeállítására vonatkozó 258 8—9. sz.