Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Szekerke L.: A tartalékok felhasználása a társulati aáó szempontjából Tartozik. Eredményszámla. Követel. 1923. Korona 1923. Korona XII. 31. Költségszámlának. 10,000.000 XII. 31. Rendkívüli tartalék10,000.000 alapszámlától .... 10,000.000 stb. b) vagy közvetve oly módon, hogy a tartalékból elvont összeget oly számla javára írják, amelynek egyenlege az eredményszámlában kifefejezésre jut. Ezen könyvelési mód mellett tehát az utóbb említett számlának a tartalékból elvont összeggel csökkentett egyenlege kerül az eredményszámlára, minek folytán a kimutatott nyereség nagyobb lesz. Tartozik. Rendkívüli tart.-alapszámla. Követel. 1923. XII. 31. Költségszámlának.. Korona 10,000.000 1923. Korona 10.000.0CO 10,000.000 10,000.000 Tartozik. Költségszámla. Követel. 1923. Korona 1923. Korona VIII. 1. Pénztárszámlának. . 10,000.000 XII. 31. Rendkívüli tartalék10,000.000 10,000.000 alapszámlától .... stb. A cégeredmény mindkét esetben ugyanaz marad, a könyvekben kimutatott nyereség pedig az adóalap megállapításánál változást nem szenved, mert a tartalékalapból felhasznált összeg: na) egyenlő a kiadás összegével és így az eredményszámla ugyanazzal az összeggel van megterhelve és elismerve, ami az egyenleget nem befolyásolja. Előfordulhat azonban, hogy a két összeg nem egyenlő, hanem bb) a tartalékalapból felhasznált összeg nagyobb (pl. 10 millió) és a kiadás kisebb (pl. 5 millió); vagy pedig cc) a tartalékalapból felhasznált összeg kisebb (pl. 5 millió) és a kiadás nagyobb (pl. 10 millió), amely két utóbbi esetben az adóköteles nyereség kiszámítása oly módon történik, hogy a.kiadás összegét a mérlegszerű nyereséghez hozzáadjuk, míg a tartalékból felhasznált összeget abból levonjuk. Ha tehát a fenti eredményszámla pl. 30 millió nyereséget mutatna, úgy a következő két számítás volna szükséges: bb) esetben cc) esetben mérlegszerű nyereség 30,000.000-— 30,000.000-— költségszámlán elszámolt kiadás . . . + 5,000.000-— + 10,000.000-— összesen . . . 35,000.000-— 40,000.000-— tartalékból felhasznált összeg .... — 10,000.000-— — 5,000.000-— adóköteles nyereség 25,000.000-— 35,000.000-— Ebből a számításból azt az elvi szabályt vonhatjuk le, hogy amennyiben a tartalékalapból felhasznált összeg nagyobb, mint a kiadás, akkor a többletet a mérlegszerű nyereségből le kell vonni, mert hiszen a kimutatott nyereségben ez a többlet is benne van, holott ez az összeg nem az illető tizletév nyeresége, hanem valamely korábbi évé, amikor már meg volt adóztatva. Ha azonban a tartalékból felhasznált összeg kisebb, mint az 8—9. sz. 255