Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 2-3. szám - Az átmeneti számlák adókötelezettsége

Vegyes közlemények. 2. azok a leírások és tartalékolások, amelyeket az adóköteles az egyes hadiüzleti évek alatt a háború okozta rendkívüli értékcsökkenések és veszteségek fejében, valamint a kizárólag e háborús üzlet érdekében tett beruházásokra adómentesen eszközölhetett; 3. végül azok a tartalékok, amelyeket az adóköteles a háború alatt eladott leltári vagyon átlagának későbbi kiegészíttetése céljából adómentesen létesíthetett. Állami kölcsönelismervenyek értekéből történt leírások, illetve tartalékoknak a társulati adó alóli mentessége. Az 1921 : XXVI. t.-c. 7. §-a a bankjegyíelülbélyegzésscl kapcsolatos állami kölcsönpénztári elismervények tekintetében úgy rendelkezett, hogy az egyenkint 1.000 K-át meghaladó összegről szóló, tehát az ugyanezen törvényszakasz szerint vissza nem fizetendő, továbbá az 1920 : XXXVI. t.-c. 80. g-a értelmében földvásárlásra nem fordított pénztári elismervények névértékének erejéig sorsolás alá eső kamatozatlan nyeremény-kölcsönkötvények adassanak cserébe. Amennyiben azon nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, amelyeknek tárcájában ilyen pénztári elismervények vannak, vagyonmérlegük realitása érdekében ezeknek a pénztári elisniervényeknek az értékéből leírásokat eszközölnek, vagy esetleg ilyen célokra tartalékokat létesítenek, az 1922. évi társulati adóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint csak adókötelesen teljesíthetik, és pedig azért, mert az 1909 : VIII. t.-c. 18. §-ának 8. pontja a nem tényleges értékpapír-árfolyamveszteségek leírásának vagy tartalékolásának adómentes elbírálását nem engedi meg. Ezen szigorú álláspontot a pénzügyminiszter 38.041/1922. sz. körrendeletével megváltoztatta és kivételesen megengedte, hogy az adókivetésre illetékes hatóságok azokat az összegeket, amelyeket a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a tárcájukban lévő pénztári elismervények névértékéből leírtak vagy amelyeket ily cimen mérleg szerinti tartalékalapba helyeztek — egyidejű nyilvántartásba vétel mellett — átmenetileg úgy a kereseti, mint a nyereségtöbbletadó alól mentesen kezelje. Miután ez a 38.041/1922. sz. körrendelet csak 1922. évi április hó 11-én adatott ki, nyilvánvaló, hogy annak rendelkezései először csak az 1922. évben záródó mérlegek alapján cszközlendő 1923. évi adókivetésnél nyerhetnek alkalmazást. Tekintettel azonban arra, hogy az.1923. évi január hó l-jével életbelépett 1922: XXIV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 200.000. számú utasítás 69. §-a a fent említett rendeletben meghatározott adómentes tartalékolást, illetve lejrást nem sorolja fel, félreértések elkerülése végett az 1922 : XXIV. t.-c. 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter 26.101/1923. szám alatt kiadott körrendeletében kijelentette, hogy az 1922. évi 38.041. számú körrendelet hatálya az 1923. évi társulati adókivetésre vonatkozólag érintetlenül fennáll és vonatkozik úgy az 1923. évi társulati, mint az 1922. évi nyereségtöbbletadóra is. Fent közölt eljárásnak az előfeltétele az, hogy a jelen kedvezménnyel élni kívánó vállalatok az ily címen leírt vagy tartalékolt összegeket címletenkint kimerítően részletezve bejelentsék. Az ily módon adómentesen kezelt összegek mindaddig nyilváníartandók, amíg a pénztári elismervényekért cserébe adandó nyereménykötvények szabad forgalma helyre nem áll, amikor is azoknak piaci árfolyama lesz. Ekkor kötelessége lesz az adókivetésre illetékes hatóságnak az annak idején rendeleti úton közlendő árfolyamon a leszámolást az egyes vállalatokkal megejteni és annak eredményéhez képest a tényleges értékcsökkenés mérvét meghaladó leírásoknak, illetve a feleslegessé váló tartalékösszegeknek azon év kereseti, illetve nyercségtöbbletadó alapjába vaíó utólagos bevonása iránt intézkedni, amely év adója a leírás, illetve tartalékolás évének zárszámadása alapján vettetett ki. Amennyiben pedig még a pénztári elismervényekért cserébe adandó nyereménykötvények kibocsátása, illetve azok szabad forgalmának helyreállítása előtt arról szerezne tudomást az adókivetésre illetékes hatóság, hogy a pénztári elismervények beváltattak, vagy bármely címen fizetésre felhasználtattak, haladéktalanul intézkedni köteles a tartalékolt, illetve adómentesen leírt összegek elszámoltatása és a megfelelő évek adóiának esetleges kiigazítása iránt. 2—3. SZ. 83