Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 2-3. szám - A részvénytársaságok hadi és bankjegyfelülbélyegzési kölcsönei s az új társulati adó
Dr. Tihanyi Lajos: A részvénytársaságok haái és bankjegyfelülbélyegzése. A részvénytársaságok hadi és bankjegyfelülbélyegzési kölcsönei s az új társulati adó. Irta: dr. Tihanyi Lajos, budapesti ügyvéd. Az 1875 : XXXVII. törvénycikkbe foglalt kereskedelmi törvényünk 199. §-a a részvénytársasági mérleg felállításánál az értékpapírok mérlegelésére nézve irányadó alapelvül ezt a tételt állítja fel: „a társaság vagyona azon értékben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel; az árfolyammal bíró papírok legfellebb azon árfolyamban vehetők fel, mellyel azok az üzleti év utolsó napján bírnak." Kereskedelmi törvényünk e parancsa, egybevetve a 187. §, ama rendelkezésével, mely szerint „mihelyt a számadásokból vagy a mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgatóság által azonnal közgyűlés hívandó egybe a végből, hogy a részvényesek a társaság további fennállása vagy feloszlása iránt határozhassanak; ha azonban az tűnik ki, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság ezt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik", alkalmas volt arra. hogy a világháborű szerencsétlen befejezése után, mikor hadikölcsönkötvényeink forgalmi értéke, majd tőzsdei jegyzésük után árfolyama is a névérték egyharmadára sülyedt, valamennyi olyan részvénytársaságunk, mely kötelességének eleget téve, szorongatott hazánknak hadikölcsönök jegyzésével segélyére sietett, kénytelen legyen a felszámolás kérdését1 vinni közgyűlése elé esetleg már akkor is, ha alaptőkéjének háromnegyedét fordította hadikölcsönök jegyzésére és hogy csődbe kergesse valamennyi olyan részvénytársaságunkat, amelynek hadikölcsönkötvényei saját tőkéi összegét felényivel meghaladják. Aki tudja, hogy különösen pénzintézeti részvénytársaságaink mennyi becsülettel, hazafias kötelességtudással vettek részt a hadikölcsön-jegyzésben, aki tudja, hogy pénzintézeteink hadikölcsön-állománya átlagban is mily arányban állott alaptőkéik mennyiségéhez, az azt is tudja, hogyha a törvényhozás előrelátása s a kormányok gondoskodása nem enyhít a kereskedelmi törvény e szigorú rendelkezésein, a hadikölcsönök ügye pénzintézeti részvénytársaságaink nagy részére a halált jelenti. És részvénytársaságainkon nem segíthetett volna semmiféle „mérlegtechnika", mert az 1878 : V. törvénycikkbe foglalt büntetőtörvénykönyvünknek a vétkes bukásról szóló 416. §-a szerint a vétkes bukás vétségét követi el és két évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel büntetendő azon vagyonbukott is, aki „miután fizetési képtelenségét tudta, vagy tudnia kellett, új adósságokat csinált, vagy a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szol62 2—3. sz.
