Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - A magyar egyenes adórendszer (Folytatás.) 3. r

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. most azonban ez a mentesség megszűnt. íme a bizonyíték arra, hogy az adó a kulcs leszállítása mellett is felemelhető. És ez az. adóemelés igen lényeges. Az én adóm például majdnem tízszeres összegére szökött fel. Nem panaszlom, mert elvi álláspontommal megegyezik. A községi adóztatásnál kivételeknek nincsen helye. Teljesen egyetértek azokkal a jénai egyetemi tanárokkal, akik folyamodtak a kormányhoz, hogy róija meg őket községi adóval, mert adómentességüket tanítványaiknak megmagyarázni nem képesek. Bizonyos az,, hogy ez az adózás még súlyosabbá teszi a köztisztviselők helyzetét, de ez nem lehet ok arra, hogy helyes adójogi elvek mellőztessenek s a segítségnek más útja és módja van. A szabad pályán levők kereseti adójánál az adóalapot mindig a tiszta jövedelem képezte, de csak papiroson. Az adóalap a gyakorlatban alatta maradt a tiszta jövedelemnek. Wekerle Sándor már 1893. évi emlékiratában, mely adóreformjának kiindulási pontja volt, úgy nyilatkozott, hogy a pótadókkal együtt 20%-ot is meghaladó adókulcs a gyakorlatban nem vihető keresztül, mert az alkalmazásnál maguk az adókivető közegek is visszariadnak az adótélei magasságától. Ezek a közegek aztán úgy korrigálták meg az adókulcsot, hogy leszállították az adóalapot. Élesen megvilágítják ezt az akkori statisztikai adatok. Az adózóknak csak 3%-a adózott 2000 koronát meghaladó kereset után. Budapesten a megadózott jövedelem átlaga, elhagyva a filléreket, a fűszerkereskedőknél 2517 koronát a szatócsoknál 782 koronát, a bérkocsisoknál 627 koronát s az ügyvédeknél 917 koionát tett. Az 1917. évtől kezdve pedig nincs általános adókivetés, hanem a régi III. osztályú kereseti adó, bizonyos kivételekkel, átiratott s a kivételes adókivetéseknél az adóalap arányosítás útján lett kidolgozva. A valóságos jövedelemtől történt ellengés természetesen károsan hatott vissza úgy az államháztartásra, mint az adóerkölcsre. Maga az állam is rontotta az adómorált, midőn a kereset megadóztatását olyan alapra fektette, melyet az ország legelső pénzügyi szaktekintélye kivihetetlennek deklarált. Teleszky János volt pénzügyminiszterünk az ő borotvaéles eszével belátta ezt s úgy akart segíteni, hogy az adókulcsot jelentékenyen (1, 2, 3%-ra) leszállította, de intézményesen gondoskodott arról, hogy a valóságos jövedelem jusson adó alá. Az 1912. évi adócsata meghiúsította ezt a jó szándékot, az új általános kereseti adótörvény azonban megvalósítja. A kereseti adó az európai jogrendszerben nem ugyanazon jogelven van felépítve. Háromféle megoldással is találkozunk. Az egyik a tarifarendszer, melyben az adótételek az üzlet vagy foglalkozás külső ismertető jeleihez és körülményeihez simulnak. Ilyenek a község fekvése, a népesség száma, az üzleti helyiség, az iroda és lakásbér, az álló és forgó tőke nagysága, a gépek száma és termelőképessége, a feldolgozandó nyers anyag mennyisége, a munkások száma stb. Ezt az adózási módot alkalmazta Franciaország, Belgium,. Bajorország és más nyugati államok. A másik a kontlngentáláson alapuló adófelosztás rendszere, mely Poroszországban csak két évig állott 54 2—3. SZ.