Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - A magyar egyenes adórendszer (Folytatás.) 3. r

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. adók részben telítve voltak azokkal a gyarlóságokkal, melyeket már előbb részleteztem. Nem egyszerre születtek, hanem különböző, majdnem félszázadig visszanyúló időkben, mely alatt egymást érték a novelláris módosítások. Ezekkel együtt nőtt az adóügyi zűrzavar s az adóteher aránytalan és igazságtalan eloszlása. Az adótörvények nem elégíthették ki az adópolitika kívánalmait sem. Sok volt az adónem, de nem kiadós. Az adóteherből az egyenes adókra csak 23*7% esett, a forgalmi adókra, illetékekre és fogyasztási adókra pedig együtt' 76*3%. Innét domborodik ki Kállay egyenes adóreformjának hármas célja: az egyszerűsítés, az adóteher arányosabb elosztása és az adóemelés. Az egyszerűsítést jelenti az, hogy a II. osztályú kereseti adó, az általános jövedelmi pótadó, az országos betegápolási pótadó és a hadi pótlék megszűntek. Az L, III. és IV. osztályú kereseti adó, a bányaadó s a tőkekamat- és járadékadó egy része az általános kereseti adóba olvadtak be, a tőkekamat- és járadékadó többi része pedig más szolgáltatássá fog átalakulni. Ennek megtörténte után a magyar egyenes adórendszer 5 hozadéki adóból és 2 alanyi adóból fog állani.Hozadéki adók: a földadó, házadó, fényűzési lakásadó, ami teljejsen új alkotás, általános kereseti adó és társulati adó. Alanyi adók a jövedelem- és vagyonadó. Lesz tehát a 15 adó helyett 7 adónem, ami már maga tisztábbá teszi a helyzetet, megkönnyíti a megértést és eligazodást s ez által fokozza az adótörvények ismeretét is. E cél elérésére más körülmények is közrehatnak. Egyik az, hogy hozadéki adóink, a földadó kivételével, az új törvényekben teljesen kodifikálva vannak, tehát a házbirtokosok, a munkából élők és a társulatok egy törvényben megtalálják hozadéki adójuk összes jogszabályait A másik az, hogy ezeknek a törvényeknek megalkotásánál érvényeisültek a gyakorlati tapasztalatok és a bírói gyakorlat is. Végre a harmadik tényező, hogy az új törvények nyelvezete egyszerűbb, határozottabb és világosabb, mint azt régibb adótörvényeinknél láttuk. Általában elmondhatjuk, hogy a világos fogalmazás s a jó magyarság szempontjából a háború óta alkotott adótörvények, kivéve Hegedűs Lóránt váltságtörvényeit, haladást jelentenek. Vannak ugyan még most is egyes defektusok, de hát félszázados betegségből nem lehet egyszerre kigyógyulni. Az új törvények mellett nagy figyelmet érdemelnek a végrehajtási utasítások is, melyek a hozadéki adókra vonatkozólag már elkészültek, kivéve a társulati adót. Erre nézve a pénzügyi kormányzat a végrehajtási utasítással még adós. Ezek az utasítások elismerésre méltó, jeles jogi alkotások, magukon hordják szerzőjük szaktudásának és széles jogi ismereteinek bélyegét'. Bőven vannak azokban feldolgozva a kir. közigazgatási bíróság elvi döntései is. Azonban túlságos részletezésbe merülnek el s ismétlik a vonatkozó törvények egész anyagát. Ezért úgy jelentkeznek, mint a törvényeknek második, bővített kiadásai. Terjedelmüket eléggé jellemzi az, hogy míg a földadó, házadó és keresetti adótörvények együtt 103 szakaszból állanak, addig a végrehajtási utasításoknak 334 szaka2—3. SZ. 49