Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Gyakorlati megjegyzések a jövedelemvagyonadó törvényekhez és az Utasításhoz

Joggyakorlat. Közlönyben történt közzétételétől számított 30 nap alatt volt köteles megtenni. Ez a végrehajtási utasítás 1921. évi június hó 1-én tétetett közzé és így a törvényben említett 30 nap 1921. évi július hó 1-én és nem június hó 30-án járt le, mert jogelv, hogy azt a napot, amelytől kezdődőleg valamely határidő számítandó, a határidőbe beszámítani nem lehet, illetőleg a határidő folyását a következő naptól kell számítani. Minthogy nem vitás, de sőt igazolva is van az, hogy a panaszos 1921. évi június 30-án keltezett azt a bejelentését, amely szerint vagyonváltságát készpénzben kívánja leróni, 1921. évi július hó 1-én postára adta, meg kellett állapítani, hogy a panaszos késedelembe nem esett, és hogy vele szemben a törvény 19. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók. (Közig, bíróság 9.375/1922. sz.) Részvényváltság. 1921 : XV. t.-c. 17. §. 6. A vagyonváltságnak készpénzben való lerovása iránti bejelentésre megszabott határidő elmulasztása 25%-os kulcs alkalmazását vonja maga után. Indokok: így kellett határozni, mert az 1921 : XV. t.-c. 17. §-ának első bekezdése szerint, ha a belföldi részvénytársaság a vagyonváltságnak készpénzben való lerovási módját választja, erre irányuló elhatározását a törvény végrehajtására vonatkozó utasításnak közzétételétől számított egy hónap alatt bejelenteni köteles. Nem vitás, hogy a végrehajtási utasítás a Budapesti Közlönyben 1921. június 1-én megjelent, az említett bejelentés tehát 1921. július l-ig volt megteendő. A törvény sem a pénzintézetekre, sem más részvénytársaságokra nézve kivételes határidőt meg nem állapít s ha a pénzügyminiszter a pénzintézetek bejelentési határidejét rendelettel ki is tolta, ez csak adminisztratív intézkedések tekinthető, de nem szolgálhat alapjául törvényen nem nyugvó igények jogosságának elismerésére. A panaszos által is felhívott 19. §. világos rendelkezésének betartásával helyesen alkalmaztatott a 25%-os kulcs, panaszost tehát jogsérelem nem érte. (Közig, bíróság 4.201/1921. sz.) 1921 : XV. t.-c. 17. §. Részvény válság. c) pont. 7. A részvények forgalmi értékének megállapításával felmerült szakértői költségeket úgy a kir. kincstár, mint a magánfél viselni tartozik, ha a kincstár a forgalmi értéket túlzott összegben állapította meg, a magánfél pedig csak részben lett pernyertes. Indokok: A panaszos részvénytársaság 1918. évi október hó 16-án alakult részvényei a tőzsdén nem jegyeztetnek s így a vagyonváltság szempontjából az 1921 : XV. t.-c. 17. §. harmadik bekezdésének c) pontja alá tartozik. Váitságköteles vagyonát tehát részvényei 1920. évi december hó 20-iki forgalmi értéke kétharmadának figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanez a törvényszakasz azonban azt is rendeli, hogy az ilyképen megállapított vagyon nem haladhatja meg azt az összeget, amely a fent jelzett törvényszakasz b) pontjában meghatározott értékelés szerint áH elő. Szóbanforgó részvénytársaságoknál tehát a részvény forgalmi értéke döntő és a b) pont szerinti kiszámítás eredménye nem minimumként, hanem maximumként jelentkezik. Ez okból helytelenül járt el a pénzügyigazgatóság, midőn elsőfokú határozatának meghozatalánál nem is kereste a társaság részvényeinek forgalmi értékét, hanem a névérték 6%-át, mint minimális osztalékot szorozta a részvények számával, és az így nyert eredményt tőkésítette. A Pénzintézeti Központnak az e helyről elrendelt bizonyító eljárás során beszerzett szakvéleménye szerint, a panaszos részvénytársaság részvényeinek forgalmi értéke, illetve ezzel egyenlő belértéke 1920. évi december hó 20-án 450 korona volt. A bíróság a vagyonváltság kiszámításának alapjául ezt a szakvéleményt, mint a szakértő által megokoltat, elfogadja. A panaszos ugyan azt adja elő, hogy részvényei csak 50% ereiéig vannak befizetve, tekintve azonban, hogy a szakértői nyilatkozat egy részvény belértékét, illetve az abban megtestesült vagyoni erőt tünteti fel, ez a körülmény közömbössé vált. A 450 koronás forgalmi érték Vs-ának, 300 koronának a 2.500 darab részvénnyel való szorzata 750.000 ko1. sz. 39