Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Gyakorlati megjegyzések a jövedelemvagyonadó törvényekhez és az Utasításhoz

Vegyes közlemények. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A ló kiviteli illetéke rövid időközben két ízben lett megváltoztatva. 1922. november 21-én z. 56.334. számú rendelet a versenylovak (telivér és ügetőversenyló) kiviteli illetékét a három minőségi osztályozásnak megfelelően az eddigi 50.000, 25.000, illetve 15.000 K-ás összegről 80.000, 40.000 és 25.000 K-ra emelte fel, míg a más használati lovak után az eddigi egységes 10.000 K-ás illeték helyett két osztályozásnak megfelelő illetéket állapított meg. A hidegvérű ló után a kiviteli illeték ekkor az érték 50%-ában, a melegvérű ló után pedig 80%-ban állapíttatott meg. Abban a tekintetben, hogy a más használati ló exportvásárról vagy máshonnan kerül kivitelre, az illeték összegében megkülönböztetés nincs. Az egyéb használati lovak (félvér, hidegvérű és melegvérű ló) kiviteli illetéke azonban a százalékos megállapítás mellett már az első exportvásár lezajlásakor annyira magasnak bizonyult, hogy az 1922. december 9-én Z. 63.857. számú rendelettel ezek a tételek revízió alá kerültek és új tételek lettek megállapítva. Most már a más használati lovakra négy illetékosztályt állítottak fel, két-két minőségi osztályra különítve a félvér és hidegvérű lovakat, a rendelet kimondta, hogy az elsőrendű félvér után db.-kint 70.000 K, a másodrendű félvér után pedig 45.000 K, míg az elsőrendű hidegvérű ló után db.-kint 50.000 K ési a másodrendű után 35.000 K kiviteli illetéket kell fizetni. Az expcrtvásáron külön bizottság végzi a lovaknak az illeték szempontjából történő oszályozását. A cukor vamja megváltozott. A 9.788/M. E. 1922. számú rendelet a cukor (répacukor, nádcukor és ezekkel egy tekintet alá tartozó cukor) vámkedvezményét megszüntette és kimondta, hogy 1922. december 3-ától kezdve a cukor után a vámtételnek megfelelően, amennyiben aranypénz helyett más fizetési eszközben fizetik a vámot, minden 100 K-n felül a kivételesen eddig életben volt 7.900 K helyett 20.000 K vámfelpénzt kell fizetni, illetve számítani. Kocsikenöcs és towotekenöcs kincstári árrészesedésének határozott összegét a felmerült félreértések eloszlatása érdekében újból közzétette a 178.746—1922. számú pénzügyminiszteri rendelet, amennyiben hangsúlyozta, hogy 1922. november 1-én a towotekenöcs minden kg.-ja 5-60 K és a kocsikenöcs 4 K kincstári árrészesedés alá esik. Jaszenovics: A Magyar Pénzügyi Jog Kézikönyve. Budapest, 1922. A magyar pénzügyi jog a háború alatt s után olyan gyökeres változásokon ment keresztül, amelyek folytán az azt tárgyaló, de még a háború előtt megjelent munkák nagyrészben elévültek. Ez a körülmény késztette a szerzőt e kézikönyv megírására, amellyel elsősorban a pénzügyi fogalmazói kar tagjainak tesz szolgálatot, akik — tapasztalás szerint — nehezen nélkülözik a magyar pénzügyi jog érvényben lévő anyagát együttesen tárgyaló kézikönyvet már pályájuk kezdetén, a pénzügyi fogalmazói szakvizsga letételénél, s azontúl is, szolgálatuk teljesítésénél. Ezért vette fel kézikönyvébe a pénzügyi jog szorosan vett anyagán kívül álló, de a pénzügyi •fogalmazói szakvizsga tárgyát képező részleteket is (szolgálati és fegyelmi szabályok, nyugdíjtörvény stb.). Figyelemmel van a szakkörök és az adózó közönség igényeire, valamint arra is, hogy azt a főiskolai tanulmányokat folytatók — joghallgatók, közgazdászok, jegyzői tanfolyamhallgatók stb. — szintén haszonnal forgathassák. A kézikönyv kötött terjedelme miatt a szerző nem adhatta a joganyagot teljes részletességgel. Ezt a hiányt azzal pótolja, hogy mindenütt utal a jogforrásokra (törvényekre, végrehajtási utasításokra, rendeletekre stb.), hogy ezzel lehetővé tegye a joganyag behatóbb tanulmányozását azok számára, akiknek igényeit a közölt kivonatos anyag nem elégíti ki. Ez szükséges főkép azért, hogy a fogalmazói szakvizsgára készülőknek módot adjon tudásuk tökéletesítésére. Az értékes vademecum ára 500 korona és a szerzőnél: VI., Vilmos császár-út 45. sz. a. szerezhető be. 36 1. sz.