Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Gyakorlati megjegyzések a jövedelemvagyonadó törvényekhez és az Utasításhoz

Határidő emlékeztető. számokban kifejezni érthető okból nem sikerül is mindig, igen értékes eredmény az is, ha megfelelő csoportokba sorozással az arányosság kifejezésre jut. Ezáltal az összeíró bizottság munkája igen meg van könnyítve. Az 1920 : XXIII. törvénycikk 33. §>-ának útmutatása, hogy az összeíró bizottság szükség esetén mások meghallgatásával is tájékozást szerez a kereseti viszonyok felől, így realizálódik a gyakorlatban. Az Utasítás 26. §-ával kapcsolatban szükséges volna annak elrendelése, hogy a más községben (város) lakókról akkor is szerkesztessék és tétessék át F/a összeírási jegyzék, ha az összeírás helyén még nem volna adókivetésnek helye az érték csekélysége miatt, mert a kivetés helyén az egyesített adatok alapján esetleg már adókivetésnek volna helye. Nehéz a szerepe a pénzügyi tisztviselőnek az összeíró bizottságban, mikor az összeíró bizottsági tagok túlalacsonyan értékelnek azon tudatban, hogy rájuk is sor kerül. Ilyenkor különben az Utasítás 28. §-a értelmében a bizottság elnöke dönt s a bizottság mintegy a szakmabeliek osztályba sorozását és különösebb indokolását revideálja. Az 1920. évi novella a pénzügyigazgatóság kivetési tervezetei ellen benyújtott észrevételek elbírálását is a pénzügyigazgatóság hatáskörébe utalja. Tulajdonképen ez az 50.000/913. sz. Utasítás 30. §'-ában felsorolt esetekre vonatkoztatható, mert egyéb és a helyi viszonyokkal ismerős összeíró bizottság által felbecsült értékelések megváltoztatására az adófelszólamlási bizottság volna hivatottabb. A pénzügyigazgatóságnál rendszerint ugyanaz a tervezetet készítő, vagy e munkálatokat irányító előadó bírálja el az észrevételt s azért mint egyes személy, sokszor feszélyezve érzi magát különösen a haszonhajtó foglalkozások jövedelmének az összeíró bizottság által történt felbecsülésétől eltérni. Ezért igen célravezetőnek tartom ezt a nálunk is meghonosított eljárást, hogy ezen észrevételekre az előadó által hozott határozat a pénzügyigazgató/ ügyosztályvezető és 2—3 előadó közös ülésébe (mint mi nevezzük: tanácsba) bereferáltassék, így a nagyobb nyilvánosság biztosítja a tárgyilagosságot és a minden tekintetben szakszerű megvitatást s határozottabb döntést eredményezne, így a felelősség ily tekintélyes testületen nyugodván. Hasonlóképen ily „tanács"ban volnának helyesen eldöntendők az 1909 : X. törvénycikk 75. §-ában tárgyalt oly nagyfontosságú körülmények is. Hasonlóképen jártunk el nemrég is az 1916 : XXIX. t.-c. 28. §-ában említett hadinyereségadómérséklések iránti kérelmek megtárg3^alásánál. * * * Még röviden megemlítem, hogy múltkori értekezésemben a vagyonadóskáláról elmondottak kiegészítéséül, hogy a 11,600.000 koronán felüli adóalap után járó vagyonadótétel úgy a „Pénzügyi Közlöny"-ben, mint a „H. Ö."-ban 756.000 K-val van feltüntetve 256.000 K helyett. IIIlllllllllllllltllllllIIIIIflllllllíllllllllllllllllllllllllllIIMlllllllIlllllllHI44lllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIllllllll1IIIIMI Határidő emlékeztető. Mindeu szolgálatadó, illetve munkaadó köteles 1923. január 31-ig bejelenteni: 1. az üzlettelep (u. m. gyár, műhely, iroda, rendelő, kereskedés) helyét, a cég nevét és az üzlet vagy foglalkozás körében alkalmazottak számát és a munkaadó állandó lakóhelyét; 2. a házi cselédeket név szerint, úgyszintén azoknak illetményét és a szolgálatuk helyét. A bejelentést az üzlettelep, illetve a házi cseléd alkalmazásának helye szerint illetékes községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál, Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályánál kell megtenni. Február hó 1—15-ig be kell fizetni az alkalmazottak illetményéből január hó folyamán levont általános kereseti adót. Február hó folyamán be kell adni az általános kereseti adó kivetése céljára szolgáló bevallásokat. 1. sz. 35