Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A szolgálati és munkabérilletmények után járó kereseti adó megállapításának és lerovásának módja

A szolgálati és munkabérilletmények. amelynek egy hónapra eső része 15.000 K, ennek az adófokozat szerint 180 korona általános kereseti adó felel meg. Az adót a készpénzilletményből kell levonni. Az egy negyedre egyszerre kifizetett összegből tehát három hónapra eső, vagyis 3-szor 180 = 540 K általános kereseti adót kell levonni.) Ha az adózónak a havonkint vagy hetenkint rendszeresen kifizetendő illetményein kívül olyan illetményei is vannak, amelyeket a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján negyedévenkint, félévenkint, esetleg évenkint kap meg (pl. lakáspénz, pótlékok, jutalék, stb.), ezeket a járandóságokat a heti vagy havi illetményektől elkülönítve és úgy kell adó alá vonni, mintha az egyszerre kifizetett illetmény egy hóra eső külön illetmény volna. (T. 17. §. (5) bek.) Ennek a rendelkezésnek alkalmazásával kell megadóztatni az ott említett járandóságokon kívül a természetben kiszolgáltatott élelmiszereknek, ruházati cikkeknek, tüzelőanyagnak a helyi átlagos forgalmi értékkel kiszámított összegeit is abban az esetben, ha ezek a természetbeni illetmények nem heti vagy havi mennyiségben, hanem negyed-, fél- vagy egész évi mennyiségben állapíttattak meg, illetve azokat szabály vagy megállapodás szerint ilyen mennyiségben kell kiszolgáltatni. Ha pedig egyszerre több ilyen illetmény kerül kifizetésre, pl. a lakpénz és a családi pótlék, akkor ezeket össze kell vonni és az együttes összegből kell a megfelelő adótételt levonni. (Pl. egy tisztviselő 1923. január 1-én kap fizetés és drágasági segély címén együtt 12.000 K-át, továbbá az évi 10.800 K lakpénznek és 3.200 K családi pótléknak az első évnegyedre járó részlete fejében 2.700 és 800 koronát. Ebben az esetben a 12.000 K havi illetményből le kell vonni 80 K általános kereseti adót, a lakpénznek és a családi pótléknak együttes összege, azaz 2.700 + 800 = 3.500 korona nem érvén el az 5.000 K-át, adómentes marad, ebbőlx tehát nincs adólevonásnak helye.) Az adótétel megállapítása a darabszámos, vagy akkordmunkás illetménye után. A darabszámra dolgozóknál, nemkülönben az akkordmunkánál a havonkint kifizetett összes illetményt egy hónapra járó illetménynek kell tekinteni s az adót a havi illetmények után járó adótételek szerint kell kiszámítani és levonni. (T. 17. §. (e) bek.) Ha az illetmény (munkabér) kifizetése nem havonkint, hanem bizonyos mennyiségű munka elvégzése után ev A szolgálat helye hónapjára. I O) A kiszolgáltatott természetbeni járandóságok 15. E rs -<J ) 01 <0 ; c °X> 1 ra « oi J= 9? < 1 . 1 <s . > ra 3 '•o . Jegyzet 1. SZ. 29