Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A szolgálati és munkabérilletmények után járó kereseti adó megállapításának és lerovásának módja

A szolgálati és munkabérilletmények. változó időközökben, vagy pedig naponkint, hetekint, vagy esetleg kéthetenkint vagy íélhavonkint történik, akkor az egy-egy hónap tartama alatt kifizetett ilyen munkabérek együttes összeséből kell a megfelelő adótételt levonni. Nincs azonban semmi akadálya annak sem, sőt célszerű is, ha a munkaadó minden egyes ilyen, munkabér kifizetése alkalmával levon abból olyan adórészletet, amennyi az előző hónapban az egész hónap tartamára levont adóösszegből arra az időtartamra, amelyre a munkabér kifizettetett, aránylag esik, a hónap folyamán kifizetett utolsó munkabérből pedig levonja azt az adókülönbözetet, amennyivel a hónap folyamán levont adórészletek együttes összege kevesebb, mint az illető munkás részére a hónap tartama alatt kifizetett munkabérek együttes összege után járó adótételnek az összege. Ilyen módon elkerülhető az, hogy a munkaadó a hónap végén, vagy utolsó napjainak egyikén kifizetett munkabérből aránytalanul nagy adóösszeget legyen kénytelen levonni. Ügyszintén elkerülhető így az iSv hogy pl. ha a munkás a hónap utolsó napjaiban nem szállítja a munkaadónak a. várt munkát, akkor a munkaadónak nem nyílik alkalma a hónap folyamán már kifizetett munkabérek után járó kereseti adót levonni, amely esetben kénytelen lenne azt egyelőre a sajátjából befizetni. Ha a munkaadó a hónap végén azt állapítaná meg, hogy a darabszámra, vagy akkordban dolgozó munkása részére a hónap folyamán kifizetett munkabéreknek együttes összege 5.000 koronát nem halad meg, akkor a hónap folyamán levont kereseti adórészleteket a hónap végén visszatéríti az illető munkásnak, Az adólerovás módja. A kereseti adót a munkaadó köteles az alkalmazott illetményéből vagy munkabéréből annak kifizetése alkalmával levonni és a levonást követő hónap 15-éig az üzlet (gyár, műhely, iroda) helyére nézve illetékes község vagy város pénztárába befizetni. A munkaadónak természetesen joga van ahhoz is, hogy a kereseti adót nem vonja le az alkalmazott illetményéből, hanem az adót a sajátjából fizeti. Az adó befizetésével egyidejűleg illetményjegyzéket is kell benyújtani. Ennek mintáját alább közöljük. Az illetményjegyzéket indigópapir használatával két egyező példányban kell kiállítani és mind a két példányt be kell mutatni a. pénztárnak, amely a befizetett adót az egyik példányon nyugtázza és visszaadja azt a munkaadónak. Ha a munkaadó postatakarékpénztár útján küldi be az adót, akkor az illetményjegyzéknek csak az egyik példányát kell beküldeni. Ha a munkaadó bérfizetési jegyzéket (bérlistát) készít az illetmények és a munkabérek kifizetéséről és azt a kereseti adó céljára szükséges adatokkal kiegészítve, két példányban állítja ki, akkor nem kell külön illetményjegyzéket kiállítania. A kereseti adó átaldnyozdsa. A kereseti adót átalányösszegben kell megállapítani az olyan munkaadó terhére, 1. aki legfeljebb öt alkalmazottat tart és ezek közül egyik sem végez irodai munkát; 2. akinek ötnél több alkalmazottja van ugyan, de nincs olyan iskolai képzettsége, hogy az adó levonásával kapcsolatos írásbeli teendőket el tudja végezni; 3. aki őstermelő és a gazdaságában cselédeket vagy bérmunkásokat alkalmaz; 4. aki a vállalatában időszakonkint alkalmaz adóköteles bérmunkásokat. Átalányozni fogják az adót az olyan alkalmazottak után is, akiknek természetbeni illetményük is van, mint pl. a házi cselédeknek, pincéreknek stb. Az átalányozás egy évre vagy határozatlan időre szólhat. Az ' adó átalányozását január 31-ig az alkalmazott szolgálati helye szerint illetékes községi elöljáróságtól, városi adóhivataltól, Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályától kell kérni, illetve ebből a célból be kell jelenteni a következő adatokat: 1. az üzlet (üzem), műhely, iroda, gazdaság stb. közelebbi megjelölését és helyét (utca, házszám szerint); 2. a munkaadó lakásának helyét (utca, házszám szerint): 3. az alkalmazottak nevét, születési évét és helyét, továbbá az alkalmazás pontos megjelölését; 4. a kikötött pénzbeli és természetbeni járandóságoknak részletes felsorolását; 30 1. sz.