Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése

Dr. Jakab László: Az általános keresd adóról nevezett parcellázási szerződések is. Ezekben az esetekben a vételi jog megszerzése és átruházása feltétlenül vagyonátruházási illeték alá vonandó. Egy közigazgatási bírósági ítélet (796/1921. sz.; Az Adó 1922. évf. 42. old. 13. eset) oly esetben, midőn valaki ingatlanának átruházására magát kötelezi, ha a- másik fél egy bizonyos idő múlva azt követeli, a kiszabott illeték jogosságát állapította meg. Nyilván a másik fél vételi jogot nyert, melynek alapján az ingatlan átadását is követelheti. Nem válik azonban a kérdés megoldásának hasznára, hogy a közigazgatási bíróság az ítéletet nem így indokolta meg, hanem az 1918 : XI. t.-c. 60. §-át alkalmazta, mely szerint a felfüggesztő feltételtől függő adásvétel után az illetéket szintén úgy kell kiszabni, mintha feltétlen adásvétel volna. Hogy a közigazgatási bíróság ezt a szabályt alkalmazhassa, egy nagyon erős praesumptióhoz kellett fordulnia. Az indokolás szerint az adásvevési szerződést már a vételi jogot megállapító ajánlat elfogadása előtt, az ajánlat tudomásul vételével megkötöttnek kell venni. Az ítélet szerint tehát itt egy adásvevési szerződésről van szó, mely az ajánlat elfogadásának felfüggesztő feltételéhez van kötve. Igen merész állítás. Hisz ha már meg volt a szerződés, akkor minek az ajánlat? Contradictio in adjecto. Ha ajánlat tétetett, akkor még nem lehetett meg a consensus, ha nincs consensus, nem lehet szerződésről sem beszélni. A felfüggesztő feltétel "-sohasem vonatkozhatik a consensusra, mert az akkor nem feltétel, hanem a szerződési lehetőség kikötése, vagyis pactum de contrahendo, mely után vagyonátruházási illeték nem követelhető. Itt azonban nem erről van szó, hanem az opció egy neméről, mely vételi jogot létesít. Ezért jogos az illeték és kár a feltételes adásvevés téves magyarázatával a kérdést komplikálni. Ha a vevő az eladóra kötelező ajánlatot el nem fogadná, és a jogügylet foganatbavétel előtt meghiúsul, a kiszabott illeték törlésének vagy visszatérítésének van helye. (T. 67, §.) Összegezve tehát az előadottakat, megállapíthatjuk, hogy az illetékkötelezettség fennáll minden esetben, ha a jogügylet az ingatlan átadásának követelését lehetővé tesz, avagy a tulajdon-birtokbavétel tényleg megtörtént. Az illetékkötelezettség ezen kettős jogalapja a vagyonátruházás lényegéből vezethető le, és az illetéktörvény minden rendelkezésén végigvonul. Csakis akkor fejlődhetik joggyakorlatunk a törvény szellemében helyes irányban, ha a vagyonátruházás fogalmában rejlő tényezőket felismerve, azok sajátságait szem elől nem tévesztjük. iiiiiniiiiiiiHiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiii Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése. Irta: dr. Jakab László, p. ü. miniszteri osztálytanácsos. A Budapesti Közlönynek december 24-iki számában közzététetett a pénzügyminiszter 180.000/1922. számú végrehajtási utasítása az általános kereseti adóról, amely 1923. január l-jével lép életbe. A terjedelmes utasítás négy részből áll. Az első rész az anyagi jogszabályokat, a második rész az eljárási szabályokat, a harmadik rész a büntető rendelkezéseket tartalmazza, a negydik részben pedig vegyes és átmeneti rendelkezések vannak. Lapunk mai számában a terjedelmes műnek csak az első részét ismertetjük. A végrehajtási utasítás két csoportba osztja az általános kereseti adó alá tartozó jövedelmeket. Az egyik csoportba tartoznak azok a jöve22 1. sz.