Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése

Dr. Jakab László: Az általános kereseti adóról. delmek, amelyek személyes tevékenységből származnak. Személyes tevékenységgel kapcsolatos jövedelemforrások: az ipar, a kereskedelem, a bányászat, az értelmi s bárminő más haszonhajtó foglalkozás, végül a szolgálati vagy munkabér viszony. A törvény ezeket a jövedelemforrásokat csak általánosságban jelöli meg. A végrehajtási utasítás útbaigazításul számos ilyen jövedelemforrást, azaz foglalkozást sorol fel, de kijelenti, hogy a felsorolás nem tételes (taxativ). A másik csoportba tartoznak azok a jövedelmek, amelyeknek a keletkezéséhez nem járul hozzá személyes tevékenység. Ezeknek a jövedelemforrásoknak a felsorolása úgy a törvényben, mint az utasításban kimerítő (taxativ). Ilyen jövedelemforrások á következők: a) a járadékok, u. m. az életjáradékok, a rokonsági évjáradékok, a tartásdíjak, az özvegyi jog címén kiszolgáltatott évjáradékok, amennyiben az özvegyet az illető vagyontárgyra nézve haszonélvezeti jog nem illeti meg. Az adókötelezettség előfeltétele, hogy a járadéknak jogi alapja legyen, mert az önkéntes adományok (rokoni támogatások, apanázsok stb.) nem tartoznak általános kereseti adó alá: b) a tervényen, bírói ítéleten, vagy szerződésen alapuló járadékszerű visszatérő szolgáltatások, a. szolgálati viszonyból eredő szolgáltatások kivételével; c) a találmányok és a találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az'örökösökre átszállott szerzői jogért fizetett díjak; d) az iparüzletek, gyógyszertárak, bányaművek és föld-, vagy házadó alá nem tartozó más tárgyak és jogok használatáért járó haszonbérnek, vagy szolgáltatások, a bányamíveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások és a szolgalmakért járó haszonvételek. Ide sorozza az utasítás a bútorozott szobákért fizetett bérösszegnek 30%-át. amely a házadó alól azon a címen mentes, hogy ez a bútorhasználat ellenértékét alkotja. Kereseti adó alá tartozik az utasítás szerint az a jövedelem is, amely a haszonbérleti, vagy a bérleti jognak átruházásért, vagy erről a jogról való lemondásért fizetett ellenértékből (lelépési díjból) származik, e) az őrókbérek, a zsellérbirtokok és ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért. fizetett szolgálmányok, illetve megváltás esetében a váltságtőke kamatai; f) a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó törvény (1920 : XXXVÍ. t.-c.) alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékok. A/ utasítás meghatározza továbbá azokat a jövedelmeket, amelyek azért nem tartoznak általános kereseti adó alá, mert ezek más hozadéki adónak, nevezetesen a földadónak, a házadónak, vagy a társulati adónak a tárgyai. Ilyenek az őstermelésből, a házadó alá eső épületekből származó jövedelmek, továbbá a társulati adó alá tartozó kereskedelmi társaságok jövedelme. Az utasítás végül taxatíve felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek tárgyai ugyan az általános kereseti adónak, másrészt azonban ez alól az adó alól is mentesek. Ezek részben személyi, részben tárgyi mentességek. Ideiglenes adómentesség az 1907 : III. t.-c. alapján ezután is engedélyezhető. Az általános kereseti adó alanyai lehetnek természetes személyek, vagy jogi személyek. Ha a természetes személyek kereskedelmi társaságot alkotnak és ilyen társas viszonyban folytatnak haszonhajtó foglalkozást, akkor társulati adót és nem kereseti adót kötelesek fizetni. Kereskedelmi társaságok: a közkereseti, a betéti társaság, a részvénytársaság és a szövetkezet. Ezekkel egyenlő elbírálás alá esik adózási szempontból az alkalmi egyesülés is. Ha valamely belföldi vállalkozónak külföldön is van telepe, vagy fióktelepe, akkor ebből a külföldi telepből származó jövedelem nem esik 1. sz. 23