Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A vagyonátruházási illetékek jogrendszere

Dr. Perényi József: A vagyonátruházási illetékek jogrendszere. Birtokon belül semmiesetre sem. Aki nem fizet, elesik a kedvezményektől, sőt pótlékfizetéssel is tartozik,, drága foglalásnak, etc, teszi ki mcgát. Birtokon kívül kellene tehát a kérdést a közigazgatási bíróság elé vinni. Erre két mód van. Az 1909 : XI. t.-c. 13. §-a pontja alapján felebbezés 15 nap alatt az adóív kézbesítésétől számítva. Vagy u. a. törvény 7. §-a alapján a fizető fél bejelenti, hogy az adó hibásan lett kiszámítva, tartozatlan fizetést teljesített, amennyiben a felemelt földadót, nem fizetés következményének elhárítása céljából, kifizette, De kéri vissza, mert az a kincstárnak az itt kifejtett okoknál fogva nem jár. Bármely módot választja a fél, végső fokon a közigazgatásai bíróság dönt. Érdeklődéssel várjuk a döntést, iiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A vagyonátruházási illetékek jogrendszere. Irta: dr. Perényi József, m. kir. pénzügyi főtanácsos. A vagyonátruházási illetékek helyes alkalmazásánál azokra az alapvető tanokra van szükség, melyekben a törvény jogrendszere felépül. Azokkal az alapismeretekkel kell tehát elsősorban foglalkoznunk, melyekkel már előzetesen felszerelve kell lennünk, midőn a vagyonátruházási illetékről szóló törvényt a kezünkbe vesszük. Az elméletből kell gyakorlati hasznot húznunk és megnyerni azt a bázist, melyre helyezkedve, a törvény szellemében biztos kézzel nyúlhatunk a gyakorlati kérdések megoldásához. Kiindulási alapúi szolgálnak a társadalmi gazdasági és jogi fogalmak, mert hiszen a vagyonátruházási illetékek közigazgatási joga a társadalomnak gazdasági és jogi rendjén épül fel és ehhez kell szorosan simulnia. A társadalom gazdasági életének jelenségei és a magánjog szoros összefüggésben vannak egymással. A társadalmi rendben kialakuló gazdasági életviszonyok hozzák ugyanis létre azokat a jogszabályokat, melyeknek összessége alkotja az objektív értelemben vett magánjogot. Ilykép a gazdasági élet és a jogrend kölcsönhatást gyakorolnak, egymásra, amely a gazdasági-és magánjogi élet minden viszonyaiban és jelenségeiben észlelhető. A vagyonátruházás is oly fogalom, mely egymásra ható és, egymást kiegészítő jogi és gazdasági fogalmakból tevődik össze és amelynek megértéséhez mindkét irányban megállapított tudományos ismeretekre van szükség. A „vagyonátruházás" szóösszetétele is feltünteti ezt a tagozottságot. A „vagyon" társadalmi gazdasági fogalom, az „átruházás" pedig jogi tény, melynek jelentőségét a magánjog adja meg. Ha tehát a vagyonátruházás fogalmát meg akarjuk ismerni, akkor mindenekelőtt a vagypn fogalmával és ennek a magánjoggal való összefüggésével kell tisztában lennünk. A vagyon azoknak a gazdasági értékkel bíró javaknak összességét jelenti, melyek egy vagy több természetes, vagy jogi személy kizárólagos rendelkezése alatt vannak. Gazdasági értelemben tehát a vagyon több oly dolog gyűjtőneve, melyek nem önmagukban, hanem az egyes gazdasági alanyokhoz való viszonyuk folytán tartoznak össze. Ez a viszony kapcsolja össze a javakat és teszi azokat egy nagyobb gazdasági egységgé: 1. sz. 13