Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Párhuzam a behozatali vám és a kiviteli illeték között

Dr. Kanizsai Pál: Párhuzam a behozatali vám és a kiviteli illeték között. 2 Ali millió K behozatali vámilleték és 1.359 millió K kiviteli illeték folyt be. Ezeknek a számoknak ily módon történt szembeállításával nincs más célunk, minthogy a két bevételi tényezőnek egymáshoz való viszonyát, illetve fejlődését és ennek okait tárgyi alapon vizsgálhassuk. Amíg az előirányzásnál szembetűnik rögtön, hogy a kiviteli illetéknek kisebb jelentőség tulajdoníttatott és a hozzáfűzött pénzügyi eredmény a másik tételnek kezdetben 8, majd 1*5 és 47%-ában terveztetett, addig ugyancsak a kiviteli illetéknél a tényleges bevétel ezt az arányt egyenesen felborítva először 18, majd 79 és 56%-os eredményre vezetett és ezáltal ennek a bevételi tényezőnek fontosságát és pénzügyi jelentőségét megnövelte. A behozatali vám mellett a kiviteli illetéknek tehát aránylag is nagy a jelentősége. Ezzel szemben ennek a két rokontermészetű és azonos tárgyú illetéknek az intézményében, illetve felépítésében és ezeknek egymásközötti viszonyában ily aránylagosságot nem találunk. Az eltérés íöokát természetesen az intézmények alapvetésében, megalkotásában, magában a jogalaphan találhatjuk meg. 1918 novemberében mintegy önmagától lépett életbe a monarchia felbomlása következtében az 1907 : LIII. t.-cikkbe iktatott autonóm magyar vámtarifa és életben van még ma is. Tudvalévő, hogy ez a vámtarifa csak névleg magyar vámtarifa, mert tényleg nem a magyar gazdasági viszonyok és érdekek számára készült, hanem teljesen egyező azzal a vámtarifával, mely a volt monarchia közös vámterületén volt alkalmazásban és amely vámtarifa eredetileg az osztrák vámszabályok és vámtételek nyomán szerkesztetett. Annak idején megvolt ennek a körülménynek a természetes magyarázata. A kiegyezési törvények értelmében Magyarország a volt Ausztria területével közös vámterületet képezett és így a vámunió területén azonos vámszabályok és díjtételek voltak érvényesek. A közös vámterület közös gazdasági érdekeit védte és közös gazdasági igényeit biztosította ez a vámkódex, amely így az akkor felmerült magyar gazdasági viszonyoknak és körülményeknek sem felelt meg: Még kevésbé felelhetett meg az önálló magyar vámterület helyzetének, különösen nem a megváltozott országhatárok mellett. Az új magyar vámkódex megszerkesztéséig azonban alkalmazni kellett és kell az osztrák mintára és nem a magyar államgazdaság céljaira készült vámtarifát, ennek díjtételein ugyan némi tekintetben enyhít az a körülmény, hogy a vámfelpénzszázalék számításánál már a magyar gazdasági érdekek és célok teljes mértékben érvényesíthetők voltak és ezáltal sok tekintetben jobban simulhatott a magyar viszonyokhoz a vámtarifa. Ha a magyar államterület gazdasági követelményeivel nincs is kellő összhangban az érvényben lévő vámtarifa, tény, hogy az a vámjog régi alapkövein épült fel és a természetes gazdasági életfolyamat rendes szükséglete. A kiviteli' illetéket ezzel ellentétben a háború után bekövetke8 1. sz.