Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Párhuzam a behozatali vám és a kiviteli illeték között

Dr. Kanizsai Pál: Párhuzam a behozatali vám és a kiviteli illeték között. Párhuzam a behozatali vám és a kiviteli illeték között. Irta: dr. Kanizsai Pál. Sovány vigaszunk a mérhetetlen nemzeti veszteségünkben az önálló magyar vámterület. Azonban egy pillanatra sem feledtetheti el velünk azt, hogy a monarchia összeomlása révén és az egymásra torlódó, valóságos elemi csapások közepette jutottunk hozzá, amely csapáisok betetézöje és legkegyetlenebbje volt a trianoni békeszer­ződés az új, csonka országhatárokkal. Amint megváltozott az ország külső gazdasági képe, úgy alakult át a belső gazdasági képe és ennek tükre: a magyar állam költségvetése. Állami költségvetésünk bevételi tételeit az önálló vámterület, mint jogforrás, egy jelentős tétellel szaporította: a vámbevétellel, lia a forradalmak után készített első rendszeres költségelőirány­zatba, az 1920/1921. évi előirányzatba pillantunk, azonnal szembe­tűnik a vámbevétel 650 millió koronára rugó összege. Fölénnyel emelkedett ki már akkor ez az összeg, mert az adórendszerünk valamennyi1 más tételét számbelileg meghaladta és az előirányzott végösszeg 18%-ánál többre rúgott. A vámbevételeknek ez a pénz­ügyi jelentősége, illetve számbeli eredménye azóta is szükségképpen fokozatosan és állandóan emelkedett és emelkedik. Emelkedése csaknem megközelítően olyan arányt mutat, mint amily mértékben pénzünk belső értéke fokról-fokra alább száll és ezzel karöltve fel­emelkednek a tárgyak forgalmi árai. A vámbevétel elnevezés alá tulajdonképpen a behozatali vám­illeték és a kiviteli illeték külön összegeit vontuk össze. Ahogy azonban e rokontermészetű két tételt a költségvetési előirányzatban egymás mellett látjuk, akaratlanul is összehasonlítjuk ezeket az összegeket és összemérjük számbeli arányukat, amely összehason­lítás több következtetésre ad egyúttal alkalmat. Még inkább meg­világíthatják ezt a párhuzamot azok az adatok, melyeket úgy nye­rünk, ha az előirányzat adataival a~ tényleg elért bevétel adatait állítjuk szembe. Nézzük elsősorban a nyers számokat: az 1920/1921. előirány­zatban 600 millió K behozatali vámilleték és 50 millió K kiviteli illeték, az 1921,1922. előirányzatban 1.400 millió K behozatali vám­illeték és 20 millió K kiviteli illeték, az 1922/1923. előirányzatban 6.000 millió K*behozatali vámilleték és 2.840 millió K kiviteli1 illeték szerepelt. Az előirányzattal szemben az 1920/1921. költségvetési évben 1.267 millió K behozatali vámilleték és 218 millió K kiviteli illeték, az 1921 1922. költségvetési évben 3.300 millió K behozatali vámilleték és 2.600 millió K kiviteli' illeték, míg az 1922/1923. költ­ségvetési évnek első öt hónapjában (júliustól novemberig) máris 1. sz. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom