Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Joggyakorlat. kegyúri terheket a törvény szellemében jelzálogilag biztosított (tőketartozásnak minősíteni nem lehet Ezért az idézett törvény 5. §-a alapján a kegyúri teher a vagyonváltság összegéből nem hozható levonásba. (Közig. bíróság 12.109. 1922. sz.) Illetékek. Vagyonátruházási 1920 : XXXIV. t.-c. 6. §. illeték. b^p. 64. Lelencház részére tett alapítvány akkor is illetékmentes, ha abba nem kizárólag a szegény lelencek vehetők íel. Egy ház részére körülirt rendelkezés nélkül juttatott hagyomány azonban illetékköteles. Indokok: A végrendelet említett pontjai értelmében a panaszos egyház a fentebb részletezett vagyoni értékeket akképen nyerte örökségül, hogy az örökség évi tiszta jövedelmének százalékokban (10—30%) kifejezett részét az említett e)—k) pontok alatti célokra tartozik fordítani. Ezen célok közül a királyi pénzügyigazgatóság — az ügyfél azon felebbezési kérelmével szemben- — mely az összes célokat olyanoknak állítván, amikre tett hagyományok az 1868: XXIII. t.-c. 21. §-a értelmében illetékmentesek, a kiszabott öszszes örökösödési illetéknek törlését igényelte — úgy találta, hogy az említett végrendeleti pontok közül az i), l), alatt felsorolt célok közjótékonysági és közoktatási jellegűek; miért is az ezekre rendelt s együtt 80%-ot kitevő hagyatéki értékre az említett törvény szerinti illetékmentességet elismerte. Ellenben nem ismerte el az illetékmentességet: 1. a végrendelet e) pontjában említett 10%-os azon jutalék tekintetében, mely egy Pápán létesítendő lelencházra lett hagyva és pedig azért nem, mert a végrendelet szerint a majdan létesítendő lelencházba nemcsak szegénysorsúak veendők fel, hanem ha ilyenek nem jelentkeznének, a vagyonosabb osztályból való lelencek is, titoktartás fentartása mellett, minélfogva az ezen célra rendeltetett hagyomány közjótékonysági jelleggel nem bír. 2. A végrendelet 1. pontjában említett 10%-os azon jutalékra pedig, mely a **pa*naszos egyházkerületnek 160 szabad rendelkezésére lett hagyva, az illetékmentesség ezen szabadrendelkezésnél fogva nem lévén megállapítható sem a tudományi, sem közoktatási, sem a közjótékonysági rendeltetés az illetékmentesség szintén nem ismertetett el. Panaszában az ügyfél korábbi indokai alapján teljes illetékmentességet igényel, mert az egész hagyaték tudományi, közoktatási és közjótékonysági célra szolgál. A panaszt részben alaposnak találta ez a bíróság. Ugyanis: I. a lelencház részére tett alapítvány, mivel a lelencek felvétele,, ápolása és majdani oktatása kétségtelenül és természeténél fogva közjótékonysági és közoktatási célzatú ténykedés az 1868 : XXIII. t.-c. 21. §-a értelmében illetékmentes, amin nem változtat az a körülmény, hogy a végrendelet szavai szerint, ha szegénysorsúak közül nem volna jelentkező, a vagyonosabb osztályból is titoktartás fentartása mellett is felvehetők lelencek, mert először is ez csak esetleges, másodszor a lelenc fogalmából folyik, hogy a lelencgyermek mindig szegénysorsű, önmagában tehetetlen és ápolásra, eltartásra s felnevelésre és könyörületre rászoruló lény, még ha esetleg később kiderül is, hogy a vagyonosabb osztályból származik. E lelencházra tett hagyományt, vagy alapítványt tehát mindenképen illetékmentesnek kellett megállapítani. II. Az egyházkerület szabadrendelkezésére hagyott 10% (a tiszta hagyaték alapján 19.284 K érték) azonban illetékmentesnek e helyütt sem ismerhető el, mert annak célja s rendeltetése a végrendeletben körülírva nincs és így el sem bírálható s annál kevésbé állapítható meg, hogy ez az érték az I. pont alatt idézett törvényszakasz szerinti illetékmentességre igénytadó célokra volna fordítandó. (Közig, bíróság 6.237/922. sz.) 4—5. sz.