Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban
Joggyakorlat. lyal bír. Panaszos maga is 1920. évi december hó 31-én lezárt merlegében 6,000.000 korona alaptőkét tüntet fel és az a körümény, hogy a felemelt alaptőke az 1921. év osztalékában minden korlátozás nélkül részesül, bizonyítja azt, hogy a régi és az új részvények között a cégtörvcnyszék végzését megelőző időben sem volt különbség. Kétségtelen tehát, hogy a panaszos részvénytársaságnak a valóságban 1921. évi március hó 1-én 6,000.000 korona alaptőkéje és 4.000 darab kibocsátott részvénye volt és puszta alaki kérdéssé törpül az, hogy a cégkönyvbe történi bejegyzés 1921. évi március hó 1 jót megelőzően vagy később töriém-e. (Közig, bíróság 5.516/1922. sz.) Ingatlan- 1921: XLV. t -c. 5. §. vagyonváltság. 1. p. és 171. §. 59. A vagyonváltság összegéből a be nem kebelezett teher nem vonható le. Az évjáradék nem tőketartozás, tehát a váltságból nem számítható le. Az év járadékkal terhelt birtok váltsága az 1921 :XLV. t.-c. 171. §-a alapján állapítandó meg és az azzal nem terhelt birtoktól elkülönítve veendő számításba. Indokok: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasz tárgyát képező két követelés tekinetében, annak a panrszbeli kérelemnek, hogy a vagyonváltság összegéből azok levonassanak — nem adott helvét azért, mert az 1921 : XLV. t.-c. 5. §. 1. pontja értelmében csak a jelzálogilag biztosított tőketartozások meghatározott százaléka vonható le. Azonban a Műnk és Davidsohn-féle tartozás, panaszos előadása szerint is, jeizálogilag biztosítva nincsen, a panaszos anyja részére bekebelezve levő évi járadék pedig nem képez a törvény Kifejezése szerinti tőketrtozást. De a telekkönyvi betétből megáílapíthatólag ez az évi járadék az arra jogosított éleíe fogytáig, panaszos tulajdonjogának a kérdéses in^atflanoklra örökösödés útján vaió mc ^szerzésével egyidejűleg lett kikötve a panasz*os anyja javára. -> így az az 1921 : XLV. t.-c. 171. §-ában említett kikóiményt .v^pez. Ennélfogva azokat az ingatlanokat, meíyet ez a kikötmény terhel, az idézett §. utolsó bekezdése értelmében, a váltságkulcs tekintetében a többi ingatlanokkal nem kellett volna összeszámítani, hanem az 1.000/1922. P. M. sz. rendelet 6. §. harmadik pontjában foglaltaik szerint ezeket a többi ingatlanoktól külön kell összeszámítani s úgy a többiekre, mint ezekre, a külön-külön leendő összeszámítás után mutatkozó eredmény szerinti váltságkulcs alkalmazásával, a váltság mennyiségét külön meg kell állapítani. (Közig, bíróság 12.137/1922. szám.) Ingatlan- 1921: XLV. t.-c. 2. §. vagyonváltság. 1. p. 60. Valamely község tulajdonában levő földteriilet vagyonváltság alá nem esik, habár földbirtokpolitikai célokra igénybe is vehető. Indokok: Az 1921 : XLV. t.-c. 2. §. 1. pontja szerint nem esnek vagyonváltság alá az államnak, törvényhatóságoknak (községeknek, r. t. városoknak) tulajdonábanlevő földterületek, művelési ágra való tekintet nélkül. Ennélfogva E. város tulajdonát képező 6432 katasztrális hold 944 négyszögöl földbirtok sem esik vagyonváltság alá. Igaz ugyan, hogy az idézett törvényhely szerint az esetre, ha az 1920 : XXXVI. t.-cikkben körülírt célokra a község, város stb. ingatlanaiból szükség volna, úgy a község, város stb. ezen célokra köteles átengedni legalább akkora területet, mint amekkorát az 1921 : XLV. t.-c. 4. §-ában foglalt kulcs alkalmazásával, vagyonváltság címén kellett volna leadnia. Ez a rendelkezés azonban a váltságmentességet meg nem szünteti s ennélfogva vagyonváltság kivetésének az említett eshetőségre tekintettel sem lehet helye. (Közig, bíróság 12305/922. szám.) Ingatlanvagyonváltság. 1921: XLV. t.-c. 3. §. 61. A vitézi telek céljára 1921. évi szeptember hó 7. előtt felajánlott ingatlan a vagyonváltság alapjából akkor is levonandó, ha az elfogadás és á telekkönyvből való bejegyzés csak egy későbbi időpontban történt meg. Indokok: A vitézi szék sz.-i széktartója által kiállított s a panaszirathoz csatolt irattal igazolva van, hogy panaszos még 1921. évi augusztus hó 20-án, 17 katasztrális hold 300 D-öl területet vitézi telek céljára felajánlott. 158 4—5. sz.