Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Vegyes közlemények. 3. minden egyéb értékpapírra vonatkozó ügyleteknél pedig 40 fillér értékpapirforgalmi adó jár. Az értékpapirforgalmi adóról szóló 1900 : XI. t.-c. — a már hatályon kívül helyezett 9. §-a kivételével — és az 1920 : XXIV. t.-c. 44. §-ának a felemeléssel nem érintett egyéb rendelkezése teljes érvényben marad. 300 és 500 K-ás okirati illetékbélyegek. A m. kir. pénzügyminiszter 23.825. számú rendeletével 300 és 500 koronás címletű okirati illetékbélyegjegyeket (ú. n. okmánybélyegeket) bocsátott forgalomba. A bélyegjegyeket Mátyás király páncélos mellképe díszíti, a Hunyadiak és az ország koronás kis címerével. Az értékkép mindkét bélyegjegynél sötétkék, a keretrajz azonban a 300 koronásnál világosrózsa-, az 500 koronásnál pedig világoszöldszínü. Az új bélyegjegyek különösen a váltóilleték lerovását könnyítik meg. A székesfővárosi új közüzemi pótlék. A m. kir. belügyminiszter 14.290/923. számú leiratával most hagyta jóvá a székesfőváros területén fizetendő közüzemi pótlékról alkotott 1.879/922. kgy. számú szabályrendeletet, amely 1923. évi február hó 1-től kezdődő hatállyal az eddigi 60%-os egységes közüzemi pótlék helyébe újonnan szabályozott szolgáltatást léptet életbe. A közüzemi pótlékot a lakbéren felül és ezzel egyidejűleg, a székesfőváros területén levő minden háznak lakói, vagy bérlői kötelesek a ház birtokosának megfizetni. Ebből a járulékból fedezi a háztulajdonos az épület vízdíját, szemétfuvarozási és kéményseprési költségeit. A közüzemi pótlék ehhez képest ebből a három részből áll. Mindegyik rész kiszámítása másként történik. Ebből a három szolgáltatásból a szemétfuvarozási költséget és a kéményseprési díjat minden lakó köteles fizetni, a vízdíjat azonban csak az, aki a házban levő vízórán fogyasztott vizet használja, míg az önálló vízórával biró bérlő a_ fogyasztott víz árát közvetlenül a városnak szolgáltatja be és nem osztozik az épületnek ebben a költségében. A vízdíj megtérítése céljából a háztulajdonos által negyedévenkint fizetett vízdíjat a ház egyes bérlői abban az arányban kötelesek a háztulajdonosnak megtéríteni, amilyen arányban az egyes lakások bére 1920. évi május hó l-jén az egész ház összes bérjövedelmével állott. Ezt az arányszámot a főváros rendelkezésére álló hivatalos adatok alapján már megállapíttatta, s az arányszám a későbbi évekre is fix felosztószám marad. Ha például az épület 1920. évi május hó 1-jei összes bérjövedelme 48.000 korona volt, az a lakás, amelynek bére ugyanabban az időpontban 9.600 korona volt, az egész épület mindenkori vízdíjszámlájának 20%-át fogja fizetni, akár emelkedik, akár csökken a vízszolgáltatás egységára. Ugyanilyen arányban történik a felosztás akkor is, ha az épület nincs vízórával felszerelve, hanem átalányban fizeti a vízdíjat; ilyen esetben a negyedévenkinti átalánynak megállapított fix százalékát köteles a lakó a tulajdonosnak megtéríteni. A kéményseprési díjat, melyet a háztulajdonos a kéményseprőnek negyedévenkint kifizet, ugyanilyen százalék szerint kell felosztani, azzal az eltéréssel, hogy ebben a költségben azok is résztvesznek, akiket — mint önálló vízórával rendelkezőket — a vízdíjban való részesedés nem terhek A szemétfuvarozási díj a lakó által minden év novemberében fizetett lakbérnek 9%-a, tehát független a ház összes bérjövedelmétől és az egyes lakások bérének egymáshoz való arányától. Az itt vázlatosan ismertetett új járulék nem csekély áldozatot és nem csekély számítási munkálatot követel. A vonatkozó szabályrendeletet Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testvérek) cég kiadásában dr. Lamotte Károly székesfővárosi tanácsjegyző dolgozza fel világos és gyakorlati magyarázatokkal, kiszámítási példákkal. Ez a kis füzet nélkülözhetetlen lesz mindenkinek, akinek háza van és mindenkinek, akinek háza nincs. A mérlegrendelet. A Budapesti Közlöny f. évi január hó 30-iki számában jelent meg a m. kir. kormánynak 571/923. M. E. számú rendelete,, mely a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítése alkal4-5. sz. 147