Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 4-5. szám - Jövedelmi adó kérdések
Dr. Iluppert Leó: Jövedelmi adó kérdések. tényállás minél sürgősebb leszögezése és a bizonyítási anyag biztosítása után minden büntető eljárás függesztessék fel mindaddig,, amíg a vitás adójogi kérdések a legfelsőbb bírói szóval megoldva nincsenek. Csak akkor fog megszűnni az a forrongás, amely a forgalmi adózásban egyre növekszik, amely az adózó közönség ellenállását egyre fokozza, a forgalmi adóbevételek rendszeres és nyugodt kiépítését és fejlesztését pedig veszélyezteti, — a kincstár kárára!... • t • 11 • • i • •«t • t • 11111 • 1111111111111 • 1111111 • a • r 1111 • J • 111 f i j 11111111 j 1111111111111 r 111 r 111 r 111 f 111 f r 1111111»111 r 1111111111111111 f • 111 i 111111111 • i Jövedelmi adó kérdések. Irta: dr. iluppert Leó budapesti ügyvéd. Ha mindazokat az óriási, a jog legmélyebb gyökeréig ható változásokat figyelembe vesszük, amelyen polgári létünk gazdasági feltételei 1914. óta keresztülmentek, csak természetesnek kell találnunk, hogy a polgároknak egymáshozi viszonyát szabályozó jogszabályok mássá alakulása mellett egy új jogrendszer képe alakul ki azon gazdasági szolgáltatások tekintetében is, melyeket az állam a maga létének fentartása érdekében polgáraira ró. A szavak, a megjelölések a régiek maradtak, de a tartalom új. Kereseti és jövedelmi adóról beszélünk ma is s ismertük ez adónemeket 1914-ben is. S habár az 1875 : XXIX. t.-c. 15. §-a a kereseti adó alapját lényegileg ugyanúgy liatározza meg, mint az 1922: XXIII. t.-c. 10. §. 2. bekezdése, mégis, ha számbavesszük, hogy régi törvényünk alapján az 1900-iki III. oszt. kereseti adóstatisztika szerint egy budapesti ügyvéd átlagos jövedelme, mely kereseti adóalapul szolgált, 1.598 korona s a vidéki ügyvédé 853 kor. volt, s 111. oszt. kereseti adóval megróvott 393.000 ember közül összesen 12.290 adózott 2.000 koronát meghaladó jövedelem után: úgy mindnyájan érezzük,, hogy itt nem csupán a számokban állott be eltolódás, hanem azokban az alapvető elvekben is, melyek szerint az állam pénzügyeit rendezni s ennek terheit polgárai között megosztani kívánja. I. Az 1909 :X. t.-c.-kel megteremtett s az 1916 : XXVI. t.-c.-kel részlegesen életbeléptetett jövedelmi adótörvény az 1920 : XXIII. t.-c.-ben felfrissülve és kiegészülve most tartja tulajdonképeni premierjét. Az általános kereseti adóról szóló törvény, melynek ősanyja az 1875 : XXXIX. t.-c, szintúgy a folyó évben tartja bevonulását. Aki ezeket a törvényeket tanulmányozza s pénzügyi jogrendszerünkben való elhelyezésüket, egymáshozi viszonyukat s a pénzügyi jog alapvető elveihez való alkalmazkodásukat keresi, az előtt több olyan kérdés merül fel, amelyekre a válasz nem éppen kielégítő. Az első kérdés", amely felmerült, a. jövedelmi s a kereseti adó egymáshoz való viszonyának kérdése. Vájjon van-e szükség külön kereseti s külön jövedelemadó-törVényre? Az elmélet kétségtelenül ismeri e különbséget. A kereseti adó á személyes tevékenység, a munka s a vagyon, a tőke összefonódásából eredő jövedelem adója, a jövedelmi adó a korroláriuma a többi adónemeknek, vagyis mindazon jövedelmeknek összefoglalására kivetett adó, amelyeket, egyéb adónemek a maguk nehézkességével és merev szabályaival elérni nem tudnak. A jövedelmi adó — a szónak nem technikai értelmében véve — pótadó, az individualizáló, kiegyenlítő faktor az adók tömkelegében. Amilyen meglepőnek tetszhetik e megállapítás, oly természetes. Hiszen lényegében minden adó jövedelemadó, tehát külön „jövedelem"122 4—5. sz.
