Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az új közadó kezelési törvény

Dr. Klug Emil: Forrongás a forgalmi adó körül. Forrongás a forgalmi adó körül. Irta: dr. Klug Emil ügyvéd. Az általános forgalmi adó..mint az 1921 : XXXIX. t.-c. III. fejezete, 1921. szeptember 1-én csendesen és zajtalanul vonult be adórendszerünkbe. Dacára annak, hogy a törvény nem csupán az áruforgalmat, hanem az önálló kereseti tevékenység gyanánt jelentkező munkateljesítményt is adó alá vonta és így tulajdonképpen a gazdasági élet legtöbb megnyilvánulását éri, különösebb emóciót nem keltett. Ennek oka nemcsak abban keresendő, hogy az adózó közönség a német s cseh hasonló törvények meghozatala után és az állami pénzügyeknek egyre fokozódó rosszabbodása mellett nálunk is kikerülhetetlennek látta ennek az államkincstárra kiadós adónemnek bevezetését, hanem abban is, hogy a forgalmi adó 1'5%-os kezdeti kulcsa enyhének, vagy legalább is könnyen elviselhetőnek látszott. A törvény hatályosságának első hónapjaiban az adózó közönség még nem volt teljes tudatában az új adóteher súlyosságának és nem ismerte fel azon komoly veszélyeket, amelyek a törvény szűkszavú, de kemény intézkedéseiben rejtőztek.. A pénzügyi közigazgatást is készületlenül találta az új adó és annak kellő végrehajtására legelőször is szervezkednie kellett részben új hivatali szervek és közegek, felállításával, részben a meglevőknek új pénzügyi és kereskedelmi szakerőkkel való kiegészítésével. Az adózók első feljaj dúlása akkor következett be, amikor az 1922 : VI. t.-c. 7. §-a az általános forgalmi adó kulcsát 1-5%-ról 3%-ra emelte fel 1922. márci'us 1-től kezdődő hatállyal. Március hónapja ugyanezen törvényhely szerint átmeneti idő volt, amennyiben az olyan szállítások, vagy munkateljesítmények után, amelyeket még 1922. február 1-je előtt teljesítettek, azonban a szállítás vagy a mukateljesítmény ellenértékét már február 28-ika után, de legkésőbb március 31-ig fizettek meg, csak 1-5% volt a forgalmi adó, míg az 1922. április hó 1-től kezdve történt fizetések feltétlenül 3%-os adó alá estek, akár 1922. február 1-je előtt, vagy után történt a szállítás, vagy a munkateljesítmény. Ezen rendelkezéssel kapcsolatosan merültek fel az első ellentétek a pénzügyi hatóságok és az adózók között. Az ügyletkötés idején T5%-os forgalmi adóval számoltak az eladók és mivel az í-5%-os felemelést vevőikre általában utóbb nem birták áthárítani, némely esetben a felemelt tételt nem i's rótták le. Az elbírálás nem volt nehéz, mivel a törvény határozottan megszabta a fizetési határidőket és az alkalmazandó kulcsokat. A kifogásolás jogosságának kérdése hamarosan tisztázódott és a hibázott felek az elmaradt adókat és azoknak többszöröseit nehéz szívvel, de végre is megnyugodva megfizették. De felmerültek és egyre szaporodtak ennél sokkal súlyosabb 4—5. sz. 117