Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A részvényváltság a mérlegben

Dr. Görög Frigyes: A részvény váltság a mérlegben. XA részvényváltság a mérlegben. Irta: dr. Görög Frigyes, a Pénzintézetek Országos Egyesülése főtitkára. A mérlegkészítés munkája most foglalkoztatja részvénytársaságaink legtöbbjét. A különböző mérleggondok között nem utolsó helyet foglal el a kifizetett részvényváltság mikénti mérlegbe-állításának kérdése. A vállalati, kereseti és hadinyereségadó szempontjából ugyanis ez a kérdés nagy jelentőséggel bír. Az 1921 : XV. t.-e. 25. §-a szerint a részvényváltságot sem a vállalati, sem a hadinyereségadó kivetésénél az üzleti eredményből levonni nem lehet. Ez alól a szabály alól azonban kivétel van abban az esetben, ha az intézet részvényváltságát egy hónap alatt készpénzben teljesen befizeti, mert ilyenkor a törvény 17. S-ának titolsó bekezdése szerint jogosult a mérlegszerű vagyontételek értékét a váltságösszeg mértékéig adómentesen felértékelni. A törvény szavait vulgáris nyelvre a végrehajtási utasítás 38. §-a fordítja le, kimondván, hogy az úgynevezett latens tartalékok a váltságfizetés céljára adómentesen használhatók fel. Az Utasítás értelme szerint a titkos tartalékok felhasználása nem csupán a mérlegszerű vagyontételek felértékelése, de bármily más módon is történhetik. Ez a magyarázat a törvény intencióinak bizonnyal meg is felel, mert ha az azonnali váltságfizetést a törvény adókedvezmény nyújtásával kívánta előmozdítani, akkor okszerűen nem tehető különbség olyan részvénytársaság között, amelynek felértékelhető vagyontárgyai vannak, és olyan között, amely nem ugyan felértékelés, de egyéb addig el nem számolt vagyonrész felhasználásával egyensúlyozza a mérlegben a részvényváltság lerovása folytán előálló hiányt. Vannak esetek azonban, ahol az intézetnek korábbi évek titkos tartaléka tiem áll rendelkezésre. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy a 30 nap alatt történő fizetés részére biztosított kedvezményt az intézet mily formában veheti igénybe. Elszámolható-e nevezetesen a részvényváltság adómentesen egyszerűen az évi nyereség terhére, vagy pedig az adómentesség szigorúan a titkos tartalék felhasználásához van-e kötve? A törvény és a végrehajtási utasítás szóhangzata egyaránt az utóbbi álláspont mellett szólnak. Nézetünk szerint azonban nagyon komoly érvekkel az előbbi vélemény mellett lehet állást foglalni. Kétségtelen ugyanis, hogy az intézetnek nem csupán korábbi évekről lehetnek titkos tartalékai, de ilyen tartalék a számadási évben is gyűjthető. A tekintetben, hogy az intézet mérlegen kívül, tehát titkosan mily bevételek tartalékolhatja, semmi korlátozó intézkedés nincsen, vagyis jogilag a részvénytársaságnak módjában áll folyó bevételeinek tetszőleges részét rezerválni. Ha pedig ez módjában áll, úgy egyúttal módjában áll ezeket a folyó évben gyüj2. SZ. 55