Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 2. szám - Részletkérdések a vagyonváltságról szóló első törvény köréből
Dr. Léiuirt Vilmos: Részletkérdések a vagyottváltsdgról. engedélye után a cégbírósás által a cégjegyzékbe való bevezetés között rendszerint hosszabb idő telt el. A cégjegyzékbe való bevezetésnek a K. T. szerint kétféle jelentősége van. A cégjegyzékbe bevezetett tények egy része olyan, hogy azok csak a cégjegyzékbe .történt bevezetéssel válnak joghatályúvá. Ezen tényekre vonatkozólag a bejegyzés konstitutív hatályú. A tények más része olyan, hogy már a közgyűlési vagy igazgatósági határozattal válnak joghatályúvá és a cégjegyzékbe való bevezetést a törvény csak azért kívánja, hogy a cégjegyzékből mint nyilvánkönyvből a részvénytársaságnak bizonyos jogi viszonyai, melyek a kereskedelmi forgalom biztonsága szempontjából fontosak, bárki által megállapíthatók legyenek. Ezen tényeknek a cégjegyzékbe való bevezetése deklaratív hatályú, vagyis a bevezetésnek, illetve az ezt követő közzétételnek megtörténtével a bevezetett tény nemtudására senki sem hivatkozhatik. Ilyen deklaratív hatályú például a cégvezetői jogosultsággal való felruházás bejegyzés, vagyis a cégA^ezetői jogosultság már az igazgatóságnak erre vonatkozó határozatával válik joghatályúvá, bármikor történik is-meg ennek a bejegyzése vagy ha a bejegyzés egyáltalán nein is történik meg. A kereskedelmi törvény 9. és 19. §§-ból következő általános szabály, hogy a cégbejegyzéseknek rendszerint deklaratív hatályuk van, amiből következik, hogy a bejegyzés csak azokra a határozatokra nézve konstitutív jellegű, amelyekre vonatkozólag a törvény a bejegyzéshez fűzi a joghatály keletkezését. A K. T. a részvénytársaság közgyűlésének azt a határozatát, mellyel a társaságnak felszámolás útján való feloszlását határozta el, nem sorozza azon közgyűlési határozatok közé, amelyek csak a cégjegyzékbe való bevezetéssel válnak joghatályúvá. Alkalmazandó tehát az az általános szabály, hogy ezen határozatnak a cégjegyzékbe való bevezetése csupán deklaratív jellegű, vagyis a felszámolás útján való feloszlást rendelő egyébként érvényes közgyűlési határozat már a határozat meghozatala napjával jóshatályúvá válik. Ebből következik, hogy a törvény 26. §-ának alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felszámolást rended) közgyűlési határozat, vagy a kényszerfelszámolást elrendelő intézkedés í921. évi május hó 10-ig a cégjegyzékbe már be volt-e vezetve, hanem a törvény 26. §-a nyer alkalmazást mindazokra a részvénytársaságokra és szövetkezetekre vonatkozólag, amelyek 1921. évi május hó iO-ik napjáig a felszámolás útján való feloszlást érvényes közgyűlési határozattal kimondották, illetve amelyekre a kényszerfelszámolás a törvény kihirdetése napjáig elrendeltetett. 54 2. SZ.