Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Részletkérdések a vagyonváltságról szóló első törvény köréből

Dr. Lénáit Vilmos: Részletkérdések a vagyonváltságról. nak. Jogilag semmis részvények alapján sem jogok, sem kötelezettségek nem gyakorolhatók. Ezen törvénymagyarázatot támogatja a némely illeték stb. feleinéléséről szóló 1920 : XXIV. t.-c. 14. §-ának az a rendelkezése is, hogy az újonnan kibocsátott részvények után a részvénykibocsátási illeték az új részvényeknek a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetésének közzétételétől számított 30 napos határidőben fizetendő be, vagyis a bevezetés megtörténte előtt új részvény az illeték szempontjából sincs. Az itt kifejtett jogi állásponrnak helyességét megerősíti az a körülmény is, hogy ahol a váltságtórvény eltérni kívánt a kereskedelmi törvénynek részvényjogi rendelkezésétől, ott ezt kifejezetten megtette. A törvény 18. §-ában ugyanis a törvényhozó, eltérően a kereskedelmi törvénytől, akként intézkedett, hogy a vagyonváltságnak váltságrészvényékkel való lerovása esetén „az 1920. évi december hó 31-iki mérlegben mutatkozó részvények 15%-a szolgáltatandó be". Ha tehát a törvény a készpénzben való lerovás esetén kiszámítandó váltságköteles vagyonnál is eltérni kívánt volna a részvénynek, illetve az alaptőkének a kereskedelmi törvényben megállapított jogi fogalmától, azt kifejezetten megtette volna. A merev tárgyi adózásból folyó esetleges igazságtalanság konzekvenciáját viselnie kell a kincstárnak is, annál is inkább, mert bő kárpótlást nyer a feleket érő igazságtalanságok egész sorozata révéri hozzá befolyó előnyökből.*) II. A törvény első szakasza szerint az ott említett intézeteknél és cégeknél fennálló folyószámlakövetelések 1920. évi december hó 19-iki állaguk szerint esnek vagyonváltság alá. A tényállás a következő: A pénzintézet vagy bankcég a fél megbízása folytán 1920. évi december hó 16-ika után a tőzsdén a fél tulajdonát képező értékpapírokat adott el. A tőzsdei eladási ügyletnél eladóként a pénzintézet szerepel és az ügylet lebonyolítása (szálítás és fizetés) az eladó és vevő között a tőzsdetanács által megállapított leszámolási napon, az u. n. kasszanapon a giropénztárnál történik. A leszámolási nap 1920. évi december hó 20-ika volt. A pénzintézetek egy része a megbízó féllel való elszámolást akként eszközli, hogy az eladott részvények ellenértékét csak a leszámolási napon, vagyis akkor írja a fél javára, amikor a fél letétjében levő vagy (a fél által a leszámolási napig átadott értékpapírokat a giropénztárnak átadta és az átadás ellenében a giro a vételárat a pénzintézetnek kifizette, illetve számlája javára irta, míg a pénzintézetek egy másik része a vételárnak a fél folyószámlája javára való irását az eladás napján eszközli, de a leszámolás napjakor való értékkel. *) V. ö. a m. kir.. közigazgatási bíróságnak a Joggyakorlat rovatban 22. sorszám alatt közölt 4 200/921. sz. ítéletével. (Szerk.) 2. sz. 51