Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Részletkérdések a vagyonváltságról szóló első törvény köréből

Dr. Lénárt Vilmos: Részletkérdések a vagyonváltságról. A vagyonváltság kivetése során már most a következő vitás kérdés merül fel: A részvénytársaság közgyűlése 1921. évi .március hó l-jét megelőző időben elhatározta az alaptőkének új részvények kibocsátása útján való felemelését akár akként, hogy az újonnan kibocsátott részvényekre befizetés eszközlendő, akár akként, hogy az alaptőke felemelendő összege a tartalékalapból az alaptőkeszámlára vitetik át, vagyis ingyen részvények bocsáttatnak ki. A közgyűlés határozatát tartalmazó jegyzőkönyv a cégbíróságnak bemutattatott és a cégbíróság 1921. évi március hó l-jét követő időben meghozott végzésével a felemelt alaptőkének, illetve az ezzel kapcsolatos alapszabálymódosításnak a cégjegyzékbe való bevezetését megtagadta. 1921. évi március hó 1-én tehát a cégjegyzékben még a régi alaptőke és a régi részvénymennyiség mutatkozott; a részvénytársaság azonban a közgyűlési határozat meghozatala után — nem várva be a cégbíróság határozatát — a részvényeket íényleg kibocsátotta. A kérdés már most az, hogy ezen kibocsátott, de 1921. évi március hó l-ig, sőt a mai napig, a cégjegyzékben nem mutatkozó részvények a vagyonváltság kivetésénél figyelembe vehetők-e, illetve figyelembe veendők-e? A körül aligha lehet vita, hogy „belföldi részvény" csak az, ami tételes törvényeink érelmében részvénynek tekintendő; részvény- és alaptőke csak az, ami tételes törvényeink szerint jogilag megvan. Azt pedig, hogy rni a részvény, és mi az alaptőke, a kereskedelmi törvény állapítja meg. A .K. T. és az e körül kifejlődött gyakorlat, nemkülönben úgy a magyar, mint a német jogi irodalom egyértelmű magyarázata szerint az alaptőkében és a részvények számában beálló minden változás alapszabálymódosításnak tekintendő. A K. T. 181. §-a szerint pedig „azon közgyűlési határozatok, amelyek az alapszabályok módosítását tárgyazzák, az igazgatóság által a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés végett a törvényszéknek bemutatandók. A bevezetés megtörténte előtt az érintett határozatok joghatállyal nem bírnak." A K. T. ezen rendelkezése imperativ és általános, vagyis a részvénytársaság közgyűlésének új részvények kibocsátását rendelő határozatának — mint alapszabályt módosító határozatnak — a cégjegyzékbe való bevezetés előtt joghatálya nincs. Ez tehát azt jelenti, hogy az alaptőke felemelésének a cégjegyzékbe való bevezetése konstitutív hatályú és az új részvények kibocsátása, illetve az alaptőke felemelése csak a bejegyzés megtörténte által válik joghatályává. Ennek folyománya pedig az, hogy a cégjegyzékbe való bevezetés megtörténte előtt felemelt alaptőke és úi részvény nincs és ha új részvények ennek dacára mégis kibocsáttattak volna, azok jogilag semmisek, és pedig semmisek úgy a részvénytársasággal, mint minden harmadik személlyel szemben. Ily harmadik személy a vagyonváltság kivetése szempontjából a fiskus is, amiből következik, hogy jogilag meg nem levő részvények a tárgyi adózást statuáló vagyonváltság alapjául sem szolgálhat50 2. SZ.