Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Részletkérdések a vagyonváltságról szóló első törvény köréből

Dr. Lénúrt Vilmos: Részletkérdések a vagyonváltságról. gasságban állapíttassák meg, de nem lehet jogos állami érdek az, hogy a sokszorozás alapjául nem létező és mesterségesen konstruált jövedelem vétessék, amint az az 1921. évi házbéradó kivetésénél történt. Ha pedig a házvagyonváltságtörvény mégis az 1920. évi XXIII. t.-c. 94. §-ának alapjára akar visszatérni, akkor lehetőséget kell adni a feleknek, hogy megtámadhassák azt a kivetést, amelynek a vagyonváltságra való kihatását nem ismerték és amelynek jogossága és helyessége vitássá tehető. HiHmiintmiiHMiitmjmitníjmiiiMiiiimiim X Részletkérdések a vagyonváltságról szóló első törvény köréből. Irta: dr. Lénárt Vilmos ügyvéd. I. A vagyonváltságról szóló I. törvény a merev tárgyi adózás rendszerén épült fel. A törvényhozó tudta, hogy a tárgyi adózás egyes esetekben az érdekelt felek, más esetekben pedig a kincstár terhére igazságtalanságokat fog szülni. Ügy a kincstárt, mint az érdekelt feleket érő károsodással bőven felért azonban a kivetés egyszerűségével és a befizetés gyorsaságával járó előny, melyek megtörténtével a gazdasági élet megszabadult a nagy vagyonadó lidércnyomásától. A tárgyi adózás rendszeréből folyik, hogy még azokban az esetekben is, amelyekben a törvény darabos intézkedéseiben igazságtalanság lenne felismerhető, a törvény merev rendelkezése alkalmazandó. A vagyonváltságról szóló I. törvény egyetlen tételes törvényünket sem helyezte hatályon kívül vagy módosította, hanem fennálló jogi rendszerünkbe illeszkedett be. Ebből következik, hogy mindazon váltságkérdésekben, melyekre vonatkozólag a váltságtörvényben rendelkezés nem foglaltatik, egyéb tételes törvényeink szabályai irányadók. A vagyonváltságról szóló I. törvény II. fejezete „a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek vagyonváltsága" tekintetében intézkedik. A vagyonváltság alapja tehát a részvény, illetve üzletrész. Az összes részvények és üzletrészek megváltságolása és a váltságösszeg egyszerűbb befizetése érdekében intézkedik a törvény akként, hogy a részvények és üzletrészek váltsága a részvénytársaság, illetve a szövetkezet terhére vetendő ki és általa fizetendő. Ennek megfelelően a törvény 17. §-ában a vagyonváltság kiszámítása a különböző részvények minden kategóriájában az egyes részvények, illetve az összes részvényekből előálló alaptőke után történik. A forduló nap 1921. évi március hó 1. 2. sz. 4Q