Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - Adóreform Romániában

Dr. Klüg Emil: Adóreform Romániában. d) hogy a városi (községi) adózást a lehetőség szerint egyszerűsítse. E cé! elérhető volna: 1. reáladó átengedésével, 2. az érdekeltség elvi alapján s városi (községi) kiadások termé­szetére tekintettel önálló városi (községi) közszolgáltatások behozatalának engedélyezésével, 3. a fizikai személyeknek a városi (községi) közszolgáltatások körébe való bevonhatása céljából természetbeni közszolgáltatások fentartásával, 4. a városi (községi) pótadónak a fenforgó szükséghez képest, _ de csakis megszabott korlátok között és másodrendű tagozatként való beállí­tásával. Ezek szerint adóreformot az önállóság és az érdekeltség elvi alapjára helyezve, az adószükségletet adónemenkint szétosztani és az állami adó­alapot lehetőleg tehermentesíteni kell Ez a szempont vezette Kállay Tibor pénzügyminiszer urat, amidőn kijelentette, hogy a városi (községi) köz­szolgáltatás főtagozaíává a) egy reáladót és pedig az általános kereseti adót átengedi, emellett b) a városi háztartás több jövedelmi forrása gyanánt a különös rendeltetésű városi adókat, díjakat, járulékokat, illetékeket kijelöli; a köz­ségek közszolgáltatásszedési jogát is bővíti, amennyiben a nagyközségeket és a nyaraló- és üdülőhely jellegével biró kisközségeket díjak, járulékok, illetékek szedési jogával felruházza, c) s mindezeken kívül az állam által igénybe nem vett önálló adók behozatalát az előbbi két címen való adóztatási jog kimerítése esetén és csak a fedezetlen szükséglet erejéig városokban engedélyezi, sőt ily adók behozatalára nagyközségeket és a nyaraló- és üdülőhely jellegével biró kisközségeket is felhatalmazza. Ily módon végrehajtott reformmal d) a pótadó kiegészítő másodrendü tagozattá le lesz fokozva, e) a különböző nemű pótadók pedig egyesítve, f) a pótadó kivetése korlátozva, g) és egyszerűsítve lesz. Az önkormányzati adózás ily alapokra helyezett reformja a modern köíségi adóztatást amidőn meghonosítaná, e tekintetben nemcsak megfelelő surrendet állítana föl, de egyszersmind egységes alapjait is lerakná. •Illllflllllfllllllllllíllflllllllllllllllllllllllllflllllllllllllllllllllllllltllllllltlllllílllllllllllllllllllllllllllllltlllffllllllllllllll, X Adóreform Romániában. Irta: dr. Klug Emil. A román adórendszer legnagyobb részében teljesen elavult és azon­kívül híjján van minden rendszernek és egységességnek. A régi Románia adói az 1877-ben lezajlott függetlenségi háború óta változatlanok. Egészen 1916-ig az államháztartás bevételei a köz részére teljesített munkaszolgál­tatásokból, az állami birtokokból és az állami egyedárúságokból adódtak, amelyek az állami bevételeknek körülbelül felerészét tették ki. A kiadá­sok emelkedésével nem az adók emeléséből, hanem a gazdag földkincsek emelkedő kiaknázásából teremtették elő a fedezetet. így érthető, hogy 189ö-ban a költségvetés 200 millió leire, a világháború előestéjén pedig 700 millió leire emelkedett anélkül, hogy az adókat emelték volna. Az adótörvényhozás jelenlegi teljes rendszertelensége és minden egységének hiánya az új Románia jelenlegi politikai összetételének ered­ménye, mert az újonnan megszerzett, azelőtt magyar (Erdély), bukovinai és lengyel területek mindegyikén természetszerűen különleges adótörvény­hozások voltak. A pénzügyi kormány mindezeknek egységesítését tervezi 304 10. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom