Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 10. szám - Az új házadótörvény
\ Az új házadótörvény. most és pedig modern elvek alapján. A tervezet arra utal, hogy a román királyság nagy természeti gazdagsága mellett nem is annyira az állami adóbevételek emelésére akar törekedni, hanem inkább modernizálni kívánja az adórendszert a közgazdasági kívánalmak figyelembevétele mellett. A közvetett adókat, amelyek a termelést erősen megterhelik, lényegesen leszállítani kívánják. Ezen okból revizió alá kerülnek a cukorra és^ a petróleumra megszabott adók és általában a fogyasztási adók. A módosítások egy a „fényűzési adóztatásokról" szóló törvényben kerülnének egységes keresztülvitelre, anélkül, hogy az adótételek felemeltetnének. A jövedelmi adó a különböző foglalkozásokból származó jövedelmek összefoglalt eredményét adóztatja meg. Az adórendszer főgerincét a hozadéki alapadók teszik, amelyek az egyes foglalkozásokból eredő jövedelmet kívánják elérni. Az alapadók közül a házbéradó a községeket illeti, míg a iöldadó egy része a kerületeké marad. Ezen két adónem hozadékában az állam részesedése egyre csökkenni fog, míg végül a teljes eredmény a községeket, illetve a kerületeket fogja megilletni. Az adótételek megállapítását külön pénzügyi bizottság végzi, amelynek tagjai az országgyűlés képviselőin kívül a kereskedelmi kamarák delegátusai, a pénzügyi körök, a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és a szabad pályák képviselői. Az adótételek progresszívek lesznek, a kulcs 0-5%-nál kezdődik és 25%-nál végződik. A 10.000 leiig terjedő évi jövedelem mentes a jövedelemadó alól. Magyar koronákra ez körülbelül 150.000 K-ás. létminimumot jelent! A román pénzügyek általában kedvező képet mutatnak. A költségvetés 18 hónapra, az egyenesadóbevételeket 560 millió leiben irányozta elő, ténylegesen pedig már az első 6 hónapban (ápr. 1.—szept. 30. 1922.) 300 millió folyt be. A közvetett adókból 3.310 millió lei bevétel irányoztatott elő, a tényleges eredmény pedig már az első 6 hónapban több mint 2 milliárd leit eredményezett. Béyegek és illetékek címén 571 millió lei évi bevétel irányoztatott elő, míg már az első 6 hónap ténylegesen 473 millió iei bevételt jelentett. Az állami jövedékek pedig az előirányzott 1.600 millióból már az első 6 hónapban több mint 800 milliót eredményeztek. ••••••••iiiiiiiitiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiitiiiiiiiit Az új házadótörvény. Lapunk 7-ik számában megemlékeztünk a házadóra vonatkozó törvényjavaslatról, amelyből mint az 1922 : XXII. t.-c. időközben törvény lett. Ez a törvény 1923. január 1-én hatályba lép. A törvény és a végrehajtása iránt kiadott 1922. évi 182.000. számú pénzügyminiszteri utasítás főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. Az állandó adómentességek körét szűkíti, amennyiben megszünteti a nyilvános iskolák tanítóinak és szolgaszemélyzetének, valamint az egyházi épületekben a sekrestyéseknek (egyházíiaknak) és harangozóknak bérfizetés nélkül átengedett szabad lakásokra, továbbá a gyárak irodahelyiségeire vonatkozó adómentességet. Megszünteti azt az adómentességet is, amelyet egyes szerzetesrendek eddig a kolostorokra nézve élveztek. Megszünteti az ideiglenes adómentességeket, kivéve azokat, amelyek a .lakásépítés előmozdításáról" szóló 1921 : LI. t.-c. alapján engedélyezendők. Ennek alapján 30, 20, vagy 15 évi adómentesség engedélyezendő azokra az épületekre, amelyek az 1923. év végéig újonnan felépíttetnek, illetve lakásokká átalakíttatnak. Ezt az adómentességet az épület használatba vételétől számított 30 nap alatt kell kérni. Valamely épületnek lakásokká való átalakítását azonban az átalakítási munkálatok megkezdése előtt be kell jelenteni és pedig Budapesten a Közmunkák Tanácsánál* vidéken pedig az államépítészeti hivatalnál. Egyúttal be kell oda nyújtani 10. sz. 3C5
