Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - Tilos jogügyletek illetékkötelezettsége

Dr. Perényi József: A tilos jogügyletek illetékkötelezettsége. jogügylet nem létezik, hanem hogy megtámadható és joghatálya nincs. Az érvénytelenséghez tehát szükséges annak megtámadása is, mert enélkül a jogügylet tényleges állapotokat, valóságos szolgáltatásokat létesíthet. (Negotium rescissibile). Ha a szerződő felek joghatály nélküli, tehát érvénytelen jogügyletet mégis foganatba vesznek, a tényekkel szemben a tiltó vagy büntető szabályoknak is csak akkor van hatása, ha a jogkövetkezményeket is alkalmazzuk. A jogi érvénytelenség tehát mindig az illetékes hatósági vagy bírói beavatkozásra állapitható meg. Ezért kell megvárni az illetékes hatóságok határozatát, midőn a tilos jogügyletek illetékének jogossága forog szóban. Nem szabad tehát a pénzügyi hatóságoknak a tényleges állapot figyelmen kívül hagyásával a magánjogi megállapításnak elébe vágni és illetékeket törölni vagy visszatéríteni anélkül, hogy az érvénytelenség következményeit a szerződő felek ne viseljék. A birtokrendezési törvény egyébként is csak azt zárja ki, hogy telekkönyvön kívül valaki birtokot szerezzen. De nem zárja ki1, hogy vételi jogot ne szerezhessen. Ennek folyományaként megtörténhetik jóhiszeműen és kölcsönös megegyezés alapján a birtokbalépés is. De megtörténhetik az is, hogy a vételi jogot birtokbavétel nélkül harmadik személyre tovább átruházzák. Lehetnek esetek, midőn az illetékes tényezők nem élnek a megváltás jogával, kihágásnak se minősítenék a jóhiszemű birtokosok eljárását és a telekkönyvi bejegyzés elmulasztása miatt pénzbüntetéssel se sújtanák a vevőt. Hisz a törvény rendelkezése sem kényszerítő (nem ius cogens). Előállhatnak tehát tényleges jogviszonyok, melyek bár magánjogilag megtámadhatók, de a jogi következmények alkalmazása nélkül tényleg a felek akaratával egyeznek. Ezekben az esetekben de facto fennáll a jogügylet. A vételi jogot is további vevőkre át lehet ruházni mindaddig, míg az utolsó vevő megköti a szerződést. A közbeneső átruházások ily esetben a jogügylet érvénytelensége rímén az illetékkötelezettség alól elvonatnának. Egyszerűen csak azt kellene állítaniok a feleknek, hogy oki'ratot ki nem állítottak. Pedig tényleg volt hatálya a jogügyletnek, mert hiszen az átruházások megtörténtek. Világos ebből is, hogy mindaddig, míg a magánjogi érvénytelenséget az arra hivatott hatóságok és bíróságok meg nem állapították, a pénzügyi közigazgatási hatóságoknak azt figyelembe venni nem lehet. Illetékjog szempontjából az írásbeli okirat hiányát az ingatlan tényleges átadása pótolja, mely egyedül i's elégséges, hogy a vagyonátruházási illeték követeltessék. Nagyon jól hangzik az ítéletek indokolásaiban az, hogy érvénytelen jogügylet után nem jár illeték. De a vagyonátruházási illetékről szóló törvény nem ismer „érvénytelen" jogügyletet. Az illeték tárgya az ingatlán megszerzése és átruházása. Ennélfogva hivatalból csakis a megszerzés és átruházás tényeit szabad vizsgálni. Azáltal, hogy a pénzügyi hatóságok az eredeti érvénytelensé10. sz. 293