Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - Tilos jogügyletek illetékkötelezettsége

Dr. Perényi József: A tilos jogügyletek illetékkötelezettsége. a jogügyiéinek okiratba foglalása szükséges. Ugyanez áll a szerződés megkötését megelőző megegyezésre. Ez a szabály meg akarta nehezíteni a telekkönyvön kívüli birtokszerzést. Az 1920 : XXXVI. t.-c. (birtokrendezési törvény) ezt a magánjogi1 korlátozást nemcsak törvényerőre emelte a 77. §-ában, hanem, büntető szankciókkal meg is erősítette. így a 96. §. 4. pontja szerint 50 000 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújtható esetenkint az, aki az általa megszerzett mezőgazdasági ingatlant, a megszerzéstöt számított 60 napon belül saját nevére önhibájából nem telekkönyvezteti. A 97. §. 1. pontja szerint pedig kihágást követ el, aki mint fél vagy megbízott tudva olyan ügylet kötésében vagy foganatosításában vesz részt, amely a jelen törvénybe ütközik vagy a jelen törvény kijátszására irányul. A 98. §. szerint pedig az állam az ilyen ingatlanokat megválthatja. Ezen büntető szabályok alkalmazására illetékes hatóságok és a birtokperekben illetékes bíróságok vannak hivatva dönteni. Ezen döntés nélkül a birtokbabocsátásra vonatkozó jogügylet eredeti érvénytelenségéi megállapítani nem lehet. Más hatóság, e kérdésben tehát a pénzügyi hatóságok, az eredeti érvénytelenséget csak akkor vehetnék figyelembe, ha a jogügylet fizikai vagy magánjogi lehetetlenséget tartalmazna, vagy a közerkölcsökbe, vagy pedjíg a büntetőjog szabályaiba ütköznék. De még olyan esetekben is, midőn erkölcstelen vagy a büntetőjogba ütköző ügyletek köttetnének, sem szabad az illeték kiszabása alkalmával előzetesen az érvénytelenséget megállapítani, hanem a kiszabás függőben tartása mellett hivatalból a kir. ügyészség eljárását kell kérni és utólagosan lehet csak intézkedni1 a kiszabási tétel rendezése iránt. A magánjogi lehetetlenséget pedig nem szabad összetéveszteni a magánjogilag tilos cselekményekkel. Ami magánjogi lehetetlenség, az nem lehet jogügylet tárgya. A lehetetlen szolgáltatás az,, amely fizikailag vagy gazdaságilag nem teljesíthető. Ellenben jogilag tilos az, ami a fennálló jogszbályokba ütközik. A felek között létrejött megállapodás lehetetlenségre is irányulhat, mert hisz az emberek akaratától függ a megegyezés. De a megegyezés tárgya sohasem tekinthető jogügyletnek, ha az keresztülvihetetlen. Az ilyen jogügylet semmis (negotium nullum). Más a tiltott jogügylet. Ez lehetséges megállapodás, melyet a törvény bizonyos cél érdekében tilt. Éppen azért tilt, mert lehetséges ily jogügyleteket kötni. A felek megegyezése ily esetben a törvénybe ütközik, de közös egyetértéssel mégis létrejöhet. A tilos jogügyletek magánjogi hatása csakis abban áll, hogy azok jogsegélyben nem részesülhetnek. Néha büntethetők is. Tilos jogügyletek tehát létrejöhetnek és a szerződő felek akarata szerint érvényben is tarthatók mindaddig, míg az érdekelt felek közül valaki azt meg nern támadja, vagy a hatóság vagy bíróság abba bele nem avatkozik. De jogsegélyt nem lehet ezek tekintetében igénybe venni, mert érvénytelenek. Az, hogy a jogügylet „érvénytelen", nem azt jelenti, hogy 292 10 sz.