Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - Vagyonváltság és telekértékadó

Dr. Vásáry István: Vagyonváltság és telekértékadó. bízza, olyan községekre vonatkozik, ahol nincs telekértékadó és a városi építkezés területileg túlterjeszkedett a kataszter szerinti beltelkek területén. Az általános elv, t. i. a beltelek az, ami a kataszter szerint annak van nyilvánítva, „egyéb helyeken", vagyis itt érvényesül, ahol nincs telekértékadó és a városi építkezés sem terjeszkedett túl a kataszteri munkálatok szerinti beltelkeken. A m. kir, pénzügyminisztérium 1922. évi november hó 29-én kelt 192.400/1922. P. M. számú rendelete 2. pontjában a következő rendelkezéseket tartalmazza: a vagyonváltságról szóló I. törvény (1921 : XLV. t.-c.) 1. §-ának 3. bekezdésében említett, a községek (városok) belterületén fekvő beépítetlen ingatlanok (háztelkek) vagyonváltságát illetőleg felmerült kételyek eloszlatása céljából a következőket rendelem: A vagyonváltságról szóló II. törvény 4. §-ának 2. pontja alá eső beépítetlen ingatlan (háztelek) gyanánt csakis olyan földterületet kell érteni, amely a város (község) összefüggő építkezése által határolt területen fekszik és nincs beépítve. Ide tartozik tehát első sorban a község (város) utai, utcái és terei mellett fekvő olyan telek, amelyen épület nifncs. A beépítetlen ingatlan (háztelek) gyanánt vonandó váltság alá az olyan terület, amely háztelkekre van felparcellázva, habár az egyes parcellák még müvelés alatt állanak. Nem lehet azonban a vagyonváltságról szóló II. törvény 4. §. 2. pontjában megszabott vagyonváltság alá venni a város belterületén levő olyan nagyobb földterületet, amely rendszeres mezőgazdasági mívelés alatt áll. Ide tartoznak a község (város) beépítetlen területén kívül fekvő s a tulajdonos házával össze nem függő szérűskertek, kenderáztatók, káposztás kertek stb. Ez a rendelet tehát magyarázatát akarja adni a belteleknek, amelyet az 1921 :XLV. t.-c. 1. §. 3. bekezdése, illetve az 1922:XXVIL t.-c. 4. §-a említ és meghatároz. A magyarázat ebben a formájában tehát — amennyiben azt általános magyarázatnak kívánják tekinteni a pénzügyi hatóságok és Debreczenben így tekintik — az 1922:XXVII. t.-c. 4. §-ának a rendelkezéseit teljesen figyelmen kívül hagyja. Ha a vagyonváltság szempontjából csak azokat a telkeket lehet belteleknek tekinteni, amelyeket ez a rendelet említ, hogy nyer alkalmazást az 1922 : XXVII. t.-c. 4. §-ának ama rendelkezése, amely szerint a székesfőváros egész területe belterület? Hiszen a székesfőváros területén vannak „olyan nagyobb földterületek, amelyek rendszeres mezőgazdasági mívelés alatt állanak", a törvény határozott rendelkezése szerint ezek belterületek, tehát úgy vonandók vagyonváltság alá. A most említett rendelet pedig ennek ellenkezőjét rendeli. Ugyancsak az 1922 : XXVII. t.-c. 4. §-a szerint amelyik városban telekértékadó van, beltelekként kezelendő mindazon terület, amelyre a telekértékadó kiterjed. Ha a telekértékadó az egész határra, a külsőségekre is kiterjed, amelyek rendszeres mezőgazdasági mívelés alatt állanak, a törvény szerint ezek mint beltelkek 288 10. SZ.