Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

joggyakorlat. hatóságokkal — amilyeneknek e szakasz szerint a cs. és kir. katonai és haditengerészeti, továbbá a m. kir. honvédparancsnokságok, csapatok, intézetek és egyéb hivatalok tekintendők — létrejött szállítási, építkezési, fuvarozási és egyéb vállalkozási megállapodások után a szerződési illetéket az esetben is le kell róni, ha a jogügylet levélbe foglaltatik vagy arról okirat egyáltalán nem állíttatik is ki, az illetéki díjjegyzék 84. tétele B. 2. c) pontjának rendelkezései szerint pedig a közpénztárakhoz — milyeneknek a fentebb hivatkozott törvényszakasz szelleméből kifolyólag a katonai hatóságok, intézetek és egyéb hivatalok is tekintendők — kifizetés végett nyugta gyanánt bemutatott számláktól a II. fokozat szerinti bélyegilleték a számlabélyeg betudásával lerovandó és pedig, miután a hivotkozott díjtétel e tekintetben feltételt meg nem állapit, tekintet nélkül arra, hogy a számlákon kifizetési záradék foglaltatik-e vagy sem. Minthogy pedig a panaszolt esetben a megállapodás létrejöttét a szállítás ténye és rendszeres volta s a számlának kifizetés végett történt benyújtását annak kifizetés céljából való hivatalos számfejtése igazolja, a panasznak helyet adni nem lehetett és annál is inkább a rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a hivatalos számfejtés egyúttal azt is igazolja, .logy a szállítás a volt cs. és kir. hadsereg szerves kiegészítő részét képező Vörös Kereszt Egylet részére történt, amely az 1915 : XXI. t.-c. 11. §-ának alkalmazása szempontjából katonai hivatalnak tekintendő. (Közig, bíróság 927/1921. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1918 : XI. t.-c. 17. § 121. Az ingatlanra vonatkozó jogügyiét csak okiratba foglalva esik illeték alá. Indokok: Az 1918 : XI. t.-c. 1. §-a szerint ugyan az ingatlanra nézve kötött jogügylet illeték alá esik, tekintet nélkül arra, hogy okirat van-e kiállítva vagy nincs és hasonló intézkedést tartalmaz az 1920 : XXXIV. t.-c. ] §-a is, ámde az 1918. évi október hó 15-én hatályba lépett 4420/1918. M. E. sz. minisztériumi rendelet 1. §-a szerint ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges, az okirat tehát érvényességi kellék. Ez a rendelet az 1912 : LXIII. t.-c. 16. §-a s 1914 : L. t.-c. 14. §-a alapján lett kiadva s érvényessége annál kevésbé vitatható, mert az 1920. évi XXXVI. t.-c 77. §-a által hatályában kifejezetten fenntartatott; jogosnak kellett elismerni tehát ama panaszbeli kifogást, hogy az ingatlanra vonatkozó vagyonátruházási szerződés a fenti rendelet hatályának tartama alatt szóbelileg érvényesen nem volt megköthető. Minthogy pedig az 1918 : XI. t.-c. 1. §-a szerint a vagyonátruházás képezi e törvényben meghatározott illeték tárgyát, érvénytelen jogügylet pedig vagyonátruházást nem létesít s minthogy az illetékezés tárgyát nem képező szóbeli szerződés bejelentési kötelezettség alá sem esik és a fenthivatkozott pénzügyi törvényeknek a szóbeli szerződések be nem jelentése miatt kiszabandó bírságra vonatkozó intézkedései ezen az.1918. évi október hó 15-ike után kötött jogügyletre nézve még az esetben sem nyerhetnének alkalmazást, ha a panaszos által a tényleirás felvételekor adott nyilatkozat valónak el is fogadtatnék, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Közig, bíróság 2318/1921. sz.) Osztalék illgték. 1920 : XXIV. t.-c. 16. §. 122. A részvények utáni osztalékokból járó fokozatos illeték kiszámításánál a kedvezményes számítási módot csak akkor lehet alkalmazni, ha a részvény névértéke a 200 koronát és a kifizetett osztalék 10 koronát nem haladja meg. Csak az egyik feltételnek a fennforgása a kedvezmény megszűnését vonja maga után. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a kir. pénzügyigazgatóság panaszolt végzésében foglalt és e helyütt is helyeselt indokokon felül még azért sem, mert az 1920 : XXIV. t.-c. 16. §-ának 5. pontjában tárgyalt és a részvények utáni osztalékoktól járó fokozatos illeték kiszámításának bizonyos esetekben és feltételek mellett alkalmazandó az a módja, mely szerint az 1000 koronás névértéken aluli részvények utáni illeték az 1000 koronás címletekre való átszámítás mellett határozandó meg, nyilván8—9. sz. 285