Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

joggyakorlat. hatóságokkal — amilyeneknek e sza­kasz szerint a cs. és kir. katonai és haditengerészeti, továbbá a m. kir. honvédparancsnokságok, csapatok, in­tézetek és egyéb hivatalok tekinten­dők — létrejött szállítási, építkezési, fuvarozási és egyéb vállalkozási meg­állapodások után a szerződési illetéket az esetben is le kell róni, ha a jog­ügylet levélbe foglaltatik vagy arról okirat egyáltalán nem állíttatik is ki, az illetéki díjjegyzék 84. tétele B. 2. c) pontjának rendelkezései szerint pedig a közpénztárakhoz — milyenek­nek a fentebb hivatkozott törvény­szakasz szelleméből kifolyólag a ka­tonai hatóságok, intézetek és egyéb hivatalok is tekintendők — kifizetés végett nyugta gyanánt bemutatott számláktól a II. fokozat szerinti bé­lyegilleték a számlabélyeg betudásá­val lerovandó és pedig, miután a hi­votkozott díjtétel e tekintetben fel­tételt meg nem állapit, tekintet nélkül arra, hogy a számlákon kifizetési zá­radék foglaltatik-e vagy sem. Minthogy pedig a panaszolt esetben a megállapodás létrejöttét a szállítás ténye és rendszeres volta s a számlá­nak kifizetés végett történt benyújtá­sát annak kifizetés céljából való hiva­talos számfejtése igazolja, a panasz­nak helyet adni nem lehetett és annál is inkább a rendelkező rész értelmé­ben kellett határozni, mert a hivatalos számfejtés egyúttal azt is igazolja, .logy a szállítás a volt cs. és kir. had­sereg szerves kiegészítő részét képező Vörös Kereszt Egylet részére történt, amely az 1915 : XXI. t.-c. 11. §-ának alkalmazása szempontjából katonai hi­vatalnak tekintendő. (Közig, bíróság 927/1921. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1918 : XI. t.-c. 17. § 121. Az ingatlanra vonatkozó jogügy­iét csak okiratba foglalva esik ille­ték alá. Indokok: Az 1918 : XI. t.-c. 1. §-a szerint ugyan az ingatlanra nézve kötött jogügylet illeték alá esik, tekin­tet nélkül arra, hogy okirat van-e ki­állítva vagy nincs és hasonló intéz­kedést tartalmaz az 1920 : XXXIV. t.-c. ] §-a is, ámde az 1918. évi október hó 15-én hatályba lépett 4420/1918. M. E. sz. minisztériumi rendelet 1. §-a szerint ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek ok­iratba foglalása szükséges, az okirat tehát érvényességi kellék. Ez a rendelet az 1912 : LXIII. t.-c. 16. §-a s 1914 : L. t.-c. 14. §-a alapján lett kiadva s érvényessége annál kevésbé vitatható, mert az 1920. évi XXXVI. t.-c 77. §-a által hatályában kifejezetten fenntartatott; jogosnak kellett elismerni tehát ama panaszbeli kifogást, hogy az ingatlanra vonatkozó vagyonátruházási szerződés a fenti rendelet hatályának tartama alatt szó­belileg érvényesen nem volt meg­köthető. Minthogy pedig az 1918 : XI. t.-c. 1. §-a szerint a vagyonátruházás képezi e törvényben meghatározott illeték tárgyát, érvénytelen jogügylet pedig vagyonátruházást nem létesít s mint­hogy az illetékezés tárgyát nem ké­pező szóbeli szerződés bejelentési kötelezettség alá sem esik és a fent­hivatkozott pénzügyi törvényeknek a szóbeli szerződések be nem jelentése miatt kiszabandó bírságra vonatkozó intézkedései ezen az.1918. évi október hó 15-ike után kötött jogügyletre nézve még az esetben sem nyerhetné­nek alkalmazást, ha a panaszos által a tényleirás felvételekor adott nyilat­kozat valónak el is fogadtatnék, a rendelkező rész szerint kellett hatá­rozni. (Közig, bíróság 2318/1921. sz.) Osztalék illgték. 1920 : XXIV. t.-c. 16. §. 122. A részvények utáni osztalékokból járó fokozatos illeték kiszámításánál a kedvezményes számítási módot csak akkor lehet alkalmazni, ha a részvény névértéke a 200 koronát és a kifizetett osztalék 10 koronát nem haladja meg. Csak az egyik feltételnek a fennfor­gása a kedvezmény megszűnését vonja maga után. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a kir. pénzügyigazgatóság panaszolt végzésében foglalt és e helyütt is helyeselt indokokon felül még azért sem, mert az 1920 : XXIV. t.-c. 16. §-ának 5. pontjában tárgyalt és a részvények utáni osztalékoktól járó fokozatos illeték kiszámításának bizonyos esetekben és feltételek mel­lett alkalmazandó az a módja, mely szerint az 1000 koronás névértéken aluli részvények utáni illeték az 1000 koronás címletekre való átszámítás mellett határozandó meg, nyilván­8—9. sz. 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom