Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A tulajdonos és a vagyonváltság céljaira zárolt külföldi értékpapírok jogviszonya

Boczán Károly: A tulajdonos és a vagyonvdltság. A A tulajdonos és a vagyonváltság céljaira zárolt külföldi értékpapírok jogviszonya. Iria: Boczán Károly, a Pénzintézeti Központ cégvezetője. Jogrendszerünk szervezetébe a vagyonváltsággal oly idegen elem került, melynek várható bonyodalmait csak a törvény gyors és zökkenő nélkül való végrehajtása tudta volna némiképen elhárítani'. Az 1920. évi december 19-én inaugurált pénzügyi politika azonban nem bírta az erős iramot és a minduntalan felmerült jogi és technikai akadályokkal szemben kénytelen volt irányt változtatni: a kíméletlen végrehajtás elvét a kényszerű megalkuvás szelleme váltotta fel. Az irányváltozásra elsőnek a vagyonváltság lebonyolítására beállított szervezet reagált és úgy a pénzügyi hatóságok, mmt a segítségre hívott gyakorlati szervek egyaránt fáradoznak annak a sok vitának lehetőség szerint való békés és sima elintézésében, mely egyrészt a vagyonváltságrói szóló törvények és másrészt egész jogrendszerünk, nevezetesen magánjogunk szabályai közötti eltérések folytán a pénzügyi közegek és az adózók, másfelől pedig a pénzintézetek, bankcégek és ezek ügyfelei között keletkezett. A felmerült vitás kérdések közül egyik legérdekesebb a 400/1921. számú rendelet alapján a tulajdonos és zárolt külföldi értékpapírjainak egymáshoz való jogviszonya körül keletkezett. 1920. január 19-én két rendelet jelent meg: ezek közül a 400/1921. M. E. számú rendelet utolsó bekezdése szerint a zárolt 20%-on felüli értékpapírok felett az arra jogosult szabadon rendelkezik. Ennek a negatív konzekvenciáját a 369/1921. P. M. számú rendelet 1. §. utolsó bekezdése képezi, mely szerint a zárolt értékpapírok felett az erre egyébként jogosult személy további intézkedésig nem rendelkezhetik. A zár jogi terjedelmének kérdését voltaképen a zárolás előre nem lálott hosszii tartama vetette fel, melynek folyamán ugyanis a zárolt értékpapírokhoz fűződő sokféle jog gyakorlása — melyek közül most csak a szelvényjövedelem felvételére és az elővételi jog gyakorlására irányuló jogra terjeszkedünk ki — időszerűvé vált. A vagyonváltsági törvény a zárolás tartamára a tulajdonostól a tulajdonjogot nem vonja meg. A tulajdonjojghoz való igényt a kincstár csak a vagyonváltság kivetésével, magát a tulajdont pedig a váltságpapirok beszolgáltatásával szerzi meg. A vagyonváltság lerovásáig a zárlatnak egyedül az a rendeltetése, hogy a vagyon állagát biztosítsa. Ámde az állag biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalom egymagában is kielégítő garanciát nyújt; a tulajdonjogban 6 1. sz-