Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 7. szám - Adókedvezmények a lakásépítés előmozdítására
Joggyakorlat. vénytársaság által eladott készülékek stb."vételárának 10 ós illetve 15%-ában állapíttatott1 meg. A részletezett nyereség-veszteségszámla „Tartozik" oldalán „Gyártási engedélydíjak" címen bevezetett 234.387 K 09 fillér a panaszos részvénytársaság előadása szerint az utóbb említett ügylet alapján a százalékos járandóság fejében kifizetett összegekből állott elő. Ugyancsak az említett beadvány mellett C) alatt hiteles másolatban bemutatta a panaszos részvénytársaság a közte és a „Motor Luftfahrzeug-Gesellschaft m. b. H." bécsi cég között létesült ügyletre vonatkozóan kiállított s 1915. április 11-én kelt kereskedelmi levelet, amely szerint az abban meghatározott százalékos díjazás ellenében a nevezett bécsi cég a panaszos részvénytársaság bécsi ügyleteinek keresztülvitelére kötelezte magát. Panaszos részvénytársaság előadása szerint a most említett díjazásul fizetett összegek alkotják a részletezett nycreségveszteségszámla „Tartozik" oldalán ..Jutalékok" címen' beállított 42.766 korona 69 fillért s erre nézve panaszos részvénytársaság jogorvoslati beadványaiban magyarázatul azt adta elő, hogy a repülőgépeket a had vczelőség részére Bécsben kellett átadni, szükségessé vált tehát, hogy az átadás kellő lebonyolítására stb. egy ottani szervet bízzon meg. A kir. közigazgatási bíróság az ismertetett adatok alapján egyrészről a panaszos részvénytársaság, másrészről a „Iiansa- und Brandenburgische Flugzeugwerke A.-Q. s illetve a „Motor-Luftfahrzeug-Gesellschaft m. b. íi. közt létesült ügyletek valóm' voltát bizonyítottnak találta: nyilvánvaló továbbá, hogy mindezek az ügyletek a panaszos részvénytársaság üzemének keretében merültek fel, annak céljait szolgálták; ebből azonban okszerüleg következik, hogy a panaszos részvénytársaság által a kérdéses ügyletek alapján teljesített fizetések az üzemek költségeihez tartoztak. Ebben az esetben pedig nem lehet döntő súlya annak, hogy a ..Iiansa- und Brandenburgische A.-G." s illetve a „MotorLuftfahrzeug-Gesellschaft m. b. H." cégek a panaszos részvénytársaságnak részvényesei voltak-e, mert pl. valamely részvényes által a rész260 vénytársaság részére ennek üzemében leendő felhasználás végett eladott anyagokért stb. fizetett vételár, vagy az üzemkörében a részvényes által teljesített szolgálatért fizetett díj éppen úgy üzemköltség, mintha az eladást, illetve szolgálatot nem részvényes, hanem idegen harmadik személy teljesítette volna. A vitás tételek ezek szerint nyilvánvalóan üzemi költségek. Az 1909 : VIII. t.-c. 18. §-a első bekezdésének 2. pontja szerint az adóköteles jövedelemből annak megállapításánál egyebek között nem vonható le „a részvényeseknek az üzleti jövedelemből bármely címen adott és a mérlegben elszámolt külön részesedés." Az üzemi költség címén akár idegen harmadik személy, akár részvényes javára fizetett összeget isem fogalmilag, sem betű szerinti érdemben nem lehet az üzleti jövedelemből való részesedésnek tekinteni abban az esetben, ha a társaság a követelésre jogosult járandóságát az üzleti' jövedelemre való tekintet nélkül ettől függetlenül megfizetni tartozik. Minthogy a vitás tételekben foglalt összegeket panaszos részvénytársaság a „Mansa- und Brandenburgische A.-G." s illetve a „Motor-Luftfahrzeug-Gesellschaft m. b. H." cégek részére az üzleti jövedelemtől függetlenül fizetni tartozott, ennélfogva tekintet nélkül arra, hogy az imént nevezett cégek a panaszos részvénytársaságnak részvényesei voltak-e, vagy nem, a kérdéses összegeket az adóköteles jövedelem megállapításánál a mérlegszerű nyereséghez nem lehet jogosan hozzászámítani. (Közig, bíróság 701/921. sz.) Jövedelemadó. 1010: XXVI. t.-c. 14. . 106. Ügyvédnek egyik ügyfele részéről fix összegben megállapított évi tiszteletdíja nem tekinthető szolgálati .járandóságnak. Indokok: A panaszló azt igényli, hogy a gróf W. Gy.-tól élvezett s a vallomás szerint 6.800 koronát kitevő javadalmazása, mint szolgálati illetmény adómentesként vétessék figyelembe. Ez az igény nem jogos, mert az 1916: XXVI. t.-c. 14. §-a csak az 1875: XXIX. t.-c. szerint IV. osztályú kereseti adó alá eső illetményekre 7. sz.