Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A részvénykamatok fajai és illetékezése

Dr. Petényi József: A részvénykamatok fajai és illetékezése. ságos hitelezők. Ebből következik, hogy a kötvénykamatok az osztalékigényt megelőzik és mint tartozások nyereség hiányában az alaptőkéből fedezendők.**) A részvényesek azonban nem hitelezők, a biztosított kamatok nem adóssági kamatok, ezek tehát üzleti tartozásnak nem minősíthetők és a törvényes feltételek hiányában a részvényesek jogios követelését nem is képezhetik. Dacára tehát annak, hogy a biztosított részvénykamatok nassive terhelik a részvénytársaságot, mégis más természetűek, mint az adóssági kamatok. Míg ezek a hitelügyletek (idegen tőkék) folyományai, addig azok a részvénytőke (saját tőkevagyon) hozadékai. A biztosított részvénykamatok mindig az elmúlt évre utalványoztatnak a mutatkozó tiszta nyereségből, ennélfogva a közgyűlés felhatalmazása nélkül nem fizethetők ki. Ez okból a biztosított kamatok, mint valóságos nyereségrészesedés, helyesen csakis az osztalékszámlán könyvelhetők. Ha mégis eltérő könyvelési mód nyerne alkalmazást, s bármely más számlán (pl. kamatszámlán, költségszámlán, stb.) könyveltetnének ezen kamatok,, a netán téves könyvelés következménnyel csiak akkor nem járna, ha a kamatfizetés az előző évi nyereségekben fedezetét találja. A biztosított részvénykamatok osztalékjellegét elvitatni nem lehet és az elmondottakból következik, hogy minden kifizetett ilynemű részvény kamat osztaléki illeték alá esik. III. Kamattérítések. A részvénykamatok harmadik alakja az, melyet a részvényesek a részvények kibocsátása alkalmával kapnak, ha a részvények csak egy későbbi időponttól kezdődőleg vannak osztalékszelvénnyel ellátva és addig az alapszabályok az átengedett tőkék használatáért járó kamatok megtérítését elrendelik. Ily kamatokat fizethet a részvénytársaság a részvénytőke felemelése, illetve új részvények kibocsátása, esetleg a társaság alakulása alkalmával is. Bármely esetben azonban a kamattérítések tervszerűen osztalékhelyettesítők, mert azzal a kikötéssel kapják a részvényesek, hogy a megfelelő időre folyósítandó bármely más rendes osztalékban nem részesülhetnek. ' Sokan vitatják ezen állítás helyességét és úgy vélik, hogy a részvénytőke idő előtt való befizetése mintegy kölcsönt vagy betétet képez addig az időpontig, melyben a valóságos részvénytőke jogaiba nem lép és osztalékjogosultságot nem nyer, ennélfogva ezen kamatok ideiglenesen a befizetett tőkék rendes kölcsön- vagy takarékbetétkamatainak tekintendők. A kamattérítések ilyetén minősítése azzal a következménnyel jár, hogy osztaléki illeték alá nem eshetik. A kamattérítések illetékötelezettségét vitatok hivatkoznak a m. kir. közigazgatási bíróság 1913. évi 3.249. számú ítéletére, mely egy konkrét ügyben a kamattérítések illetékének törlését elrendelte. Az ítélet kivonatban a következő: „A m. Hir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad és a panaszolt illeték törlését elrendeli. Indokok: A nem vitás tényállás szerint a panaszos részvénytársaság . . elhatározta alaptőkéjének felemelését Az új részvények a hirdetmény szerint csakis 1911. üzletévtől kezdve részesednek a társaság üzleti eredményében, mihez képest az 1911. üzletévre osztalékszelvénnyel kezdődő szelvényívvel láttattak el. A hirdetmény szerint a társaság a régi részvényeseknek az új részvényekre nézve jogot biztosított olyképen, hogy 1910 június hó 14-től 25-ig az új részvényeket korona kibocsátási ár lefizetése mellett előjegyezhették, ez összegnek a lefizetése napjától az év végéig számított 5% kamatjának levonásával." **) V. ö. Nagy id. m. I. köt. 384. old. 192 6. SZ.