Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A részvénykamatok fajai és illetékezése

Dr. Perényi József: A részvénykamatok fajai és illetékezése. részvénykamatok fajai és illetékezése. Irta: dr. Perényi József, m. kir. pénzügyi főtanácsos. Gyakran hallottunk szakszerű eszmecseréket a részvénykamatokról és elég cikket is olvashattunk e tárgy körül felmerült kérdésekről. A bírósági és pénzügyi hatosági ellentétes határozatok jellemzik a nehézségeket, melyekkel a gyakorlatban a jogfelismerés megküzdeni kénytelen. Az 1869 : XVI. t.-c. 19*. §-a a részvények után járó „kamatok és osztalékok" illetékéről szól. Az 1920. évi XXIV. t.-c. 16. §-a ezt hatályon kívül helyezi és csupán csak az osztalék összege után járó illetékekről szól. Kamatokat az új törvény nem említ; kétségkívül azért, mert a kereskedelmi törvény szellemében a részvényesek minden nyereségrészesedését „osztalék"-mk nevezi. Az új törvény félreérthetetlen módon külön is kijelenti, hogy osziaiék alatt a részvényeseknek, vagy az üzletrész, vagy a törzsbetét tulajdonosainak a részvénytársaság vagy szövetkezet üzleti nyereségében való bármely elnevezés alatt kiadott részesedését kell érteni. A részvénykamatok tehát az illetéktörvény szerint osztalék gyanánt veendők figyelembe, ha azokat a társaság a részvényeseknek kifizeti. Illeték pedig akkor is jár, ha szelvények nincsenek. így volt ez különben a régi szabály szerint is. (111. szab. 1. §. A. 5. pontja.) A részvénykamatok kérdése sohse okozna fejtörést, mert a részvénykamatok nemcsak a törvény szerint esnek egy tekintet alá az osztalékokkal, hanem a részvényeseknek is mindegy, hogy milyen címen részesülnek a társaság üzleti jövedelmeiben, osztalék-e az avagy kamat. Sem az elnevezés, sem a jogi különbségek nem változtatnak azon a tényen, hogy a részvényesek ilynemű jövedelme valósággal a részvénytőke hozadéka. Ennélfogva a részvényesek az osztalékot is kamatnak tekintik, melyet a részvényekbe fektetett tőke használati értéke fejében kapnak Ez a felfogás a szabályozója a tőzsdei értékhullámzásnak. Igaz ugyan, hogy a tőzsdei árhullámzásra rendes körülmények között még a társasávi alaptőke és tartalékalapok nagysága, biztonsága és termelési képessége is befolyással van, minthogy ezek okozzák a kereslet és kínálat nagyobbmérvű változásait, mégis ezen körülmenyek (maguk :s visszahatással lévén a kamatlábra) az általános kamatlábbal együtt állapítja.; meg a részvények árát, illetve a névértéken felül fizetendő úgynevezett felpénzt és ezért a részvénytőke hozadéka a gazdasági életben elsősorban tőkekamat jellegével bir. A részvénykamatok jogi természete csak akkor válik nagy jelentőségűvé, mikor következményeiben a társasági igazgatók felelőssége, továbbá a jogilag helyes könyvelés vagy a vállalat üzleti (kereseti) adója és illetékei válnak vitássá. Mikor a gyakorlati következmények sérelmesek vagy terhesek, akkor merülnek fel azok a kérdések, melyeket helyesen megoldani csak úgy lehetséges, ha a kérdés súlypontját visszavezetjük az előzménynek, vagyis a részvénykamatok jogi természetére, mert ehhez kell amannak illeszkednie, hogy a jogkövetkeztetés a való életviszonyok szilárd alapjára helyeztessék. A következményeket szabályozó közigazgatási jogot vissza kell tehát vezetni az anyagi jogra, melyet érint: a kereskedelmi jog anyagi jogszabályaira. Ha a részvénykamatok illetékéről van szó, akkor mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a kereskedelmi törvény szerint mik azok a részvénykamatok és minő sajátságúak. Az ezekre vonatkozó törvényes rendelkezések a kereskedelmi törvény különböző helyein vannak szétszórva, de egybegyűjtve azokat megállapíthatjuk, hogy négyféle részvénykamatok vannak: 1. késedelmi részvénykamatok, 2. biztosított részvénykamatok, 3. kamattérítések és 4. építkezési részvénykamatok. Tegyük ezeket egyenként vizsgálódás tárgyává. sz. 189