Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A részvénykamatok fajai és illetékezése

Dr. Percnyi József: A részvény kamatok híjai és illetékezése. * I. A késedelmi részvénykamatok. A részvénykamatok leggyakoribb alakja az, melyet adásvétel alkalmával a vevő fizet az eladónak az átvett szelvényért járó időközi kamatok fejében. Ezen kamatok a vételáron felül fizetendők, de megtérülnek a legközelebb esedékes szelvény beváltásakor, midőn a vevő arra az időre is felveszi, mely időben a részvény az ő tulajdonát még nem képezte. Ezen kamatokat mindig a vevő fizeti az átvett szelvény ellenében arra az időre, melyben — tulajdonjoga nem lévén — pro ráta temporis osztalékra igénye se lett volna. Világos, hogy a vevő az ily kamatokat csakis akkor hajlandó fizetni, ha osztalékra biztos reménye van. Az árú- és értéküzleti szokások nem minden esetben állapítanak meg ily kamatokat. Azoknál az értékpapíroknál, melyeknél a kamatfizetési kötelezettség ilyen módon már meg van állapítva, ezen kamatokat fizetni kell és a fizetett kamatok vissza nem követelhetők azon a címen, hogy a reménylett osztalék nem folyósíttato^. A vevőknek ily esetben káruk van, hacsak a bizonytalanság következtében az árfolyamot a vétel alkalmával megfelelőleg alacsonyabban nem' állapították meg. Tehát a vevő a kamatveszteséget az eladóra igyekszik áthárítani, más szavakkal: a kamatfizetési szokásjog a változott viszonyokhoz képest egyéb körülményekkel együtt az árfolyam alakulására lesz nyomasztó hatással, mely hatás, csak akkor fog megszűnni, ha a tőzsdetanács az időszaki értesítésében a kamatra vonatkozó szokást hatályon kívül helyezi. Ugyanez az eset áll elő akkor is, ha az osztalék Kisebb, mint a szokásos kamat. | Ellenben a fordított jelenség észlelhető akkor, ha a nyerendő osztalék nagyobb, mint a megállapított kamatfizetési kötelezettség. Továbbá akkor is, ha kamatfizetési tőzsdei szokás bizonyos részvényeknél nem áll fenn. Ez esetekben az eladó volna a veszítő fél, ki az osztalék iránt való jogosultságot az elmúlt időre is kénytelen átengedni a vevőnek a szokásos kisebb kamatért vagy esetleg kamat nélkül. Ezt a veszteséget az eladó — ha a kereslet és kínálat törvénye szerint teheti — a vételárba be szokta számítani. Az árfolyam tehát megfelelőleg pro rata temporis emelkedni fog; az osztalék kifizetése után pedig rendes viszonyok közt ugyanannyival esni fog. A gyakorlati élet a szokásos kamat és a várható osztalék közötti különbözetet nem éppen helyesen felülosztaléknak (superdividenda) nevezi Ezekből látható, hogy a gyakorlati élet nem azonosítja mindig az osztalékjogosultságot és a kamatfizetési kötelezettséget. Ez nem teljesen egyezik amavval, összegszerűleg sem az. A kamatok inkább csak késedelmi kamatoknak tekinthetők, mégis kétségtelenül gazdasági rendeltetésük közös; hozadéktermészetükből kifolyólag pedig a közöttük fennálló esetleges különbözetek az árfolyamok alakításánál ellensúlyozhatok. Ily kamatokat a részvénytársaság is kaphat a részvényesektől, ha a részvénytőke felemelése alkalmával az új részvényesek (részvényjegyzők) a részvénytöke kifizetését megelőző időre kiható szelvényt vesznek át és áz időközi kamatokat a részvénykibocsátási árral egyidejűleg befizetik. Ugyancsak ily kamatokat fizetnek a részvényesek akkor is, ha a részlegesen befizetett részvénytőkének további részletét a kellő időben be nem fizették. (K. T. 169. §.) Nyilvánvaló, hogy ilynemű kamatok tulajdonképen részvénykamatoknak nem tekinthetők, mert nem képezik közvetlenül a részvénytőke hozadékát. A hozadékot a felhozott esetekben az osztalék képezi; a kifizetett kamatok pedig nem egyebek, mint ezen osztalék iránt való jogigény megváltása vagy leszámítolása. Minthogy ezen kamatok a részvénytőkének (vagy az árfolyamárnak) tényleg megkésett fizetése alkalmával számíttatnak fel, helyesebben késedelmi kamatoknak nevezhetők, ahogyan azokat a kereskedelmi törvény 169. §-a valóban el is nevezte. És ezen lényegéből következik, hogy az ilv kamatok után illeték sem követelhető, mert ezeket a kamatokat a részvénytársaság nem fizeti, hanem a részvényesektől kapja. Aktiv kamatként 190 . 6 SZ.