Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - A külföldön üzletteleppel bíró részvénytársaságok váltsága

Joggyakorlat. Indokok: A váltsásköteles részvénytársaság a vagyonváltság fizetése céljából a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőnél beadott bejelentése szerint a vagyonváltság lerovása céljából 10.589 db. 170 K névértékű váltságköteles részvényt szolgáltatott be. Az 1921. évi október hó 1-én tartott közgyűlésen az alaptőkéjének 12,000.130 koronáról 24,000.260 koronára való felemelését határozta el oly módon, hogy a régi részvényeseknek minden két régi részvény után egy új kibocsátású részvényre biztosított elővételi jogot, aminek következtében az államkincstár is mint az egyéb részvényekkel minden tekintetben egyenjogú váltságrészvények tulajdonosa, megfelelő számú új részvényre szerzett elővételi jogot. A részvénytársaságnak az alaptőke felemelésére vonatkozó hirdetménye a Budapesti Közlöny f. évi számában jelent meg, maga a váltságköteles részvénytársaság nem tett ajánlatot az államkincstárnak áz elővételi jog átvétele iránt. A váltságköteles részvénytársaság sérelmesnek tartja azt, hogy az államkincstár az új részvényekre vonatkozó elővételi jogát átruházta anélkül, hogy a részvénytársaságot azzal megkínálta volna, s azért mint jogaiban sértett, vélt jogaiba visszahelyezést kér. A kérelem jogi alappal nem bir. Az 1921: XV. t.-c. 18. §-a ugyanis az államkincstárra, mint részvénytulajdonosra, csak két korlátozást állít fel. Az egyik az, hogy a vállalat vezetésére az 1922. évi június hó 30-ig semminemű befolyást nem gyakorolhat, a másik az, hogy ha a váltságrészvények'et értékesíteni akarja, a váltságrészvényeket szolgáltató részvénytársaságot elővételi jog illeti meg. A váltságrészvények jogalapja a közszolgáltatás-adózás, az új részvények jogalapja viszont a részvényért teljesített befizetés. A törvény a váltságrészvényt beszolgáltató részvénytársaságnak az elővételi jogot kifejezetten csak a váltságrészvények tekintetében biztosítja s az ilyen rendelkezést, amely a kereskedelmi törvényben foglalt általános rendelkezéssel szemben kivétel, mindenesetre a legszigorúbban kell magyarázni s így a váltságrészvény természetével nem biró új részvényekre azt kiterjeszteni nem lehet. Egyébként is az érvényes kereskedelmi szabályok szerint az új részvényekre vonatkozó elővételi jog a régi részvény tulajdonjoga nélkül is átruházható lévén, az államkincstár nem sértett jogot akkor, amikor nem a váltságrészvényeket, hanem az új részvényekre vonatkozó elővételi jogot átruházta anélkül, hogy azzal a váltságköteles részvénytársaságot megkínálta volna. A törvény intenciója, hogy t. i. a váltságrészvényt beszolgáltató részvénytársaságnak biztosítani kivánt elővételi jog csak a váltságrészvényre vonatkozik, kitűnik abból, hogy az 1921 :XV, t.-c. 18. §-a a váltságrészvényekre vonatkozó elővételi jog gyakorlására 30 napi határidőt szab meg, az alaptőke felemelése esetén viszont az új részvényekre vonatkozólag a régi részvények birtokosainak biztosított elővételi jog gyakorlására rendszerint — mint a jelen esetben is — sokkal rövidebb határidőt^zokás megállapítani. A törvény 20? §-ának rendelkezéseire történt hivatkozás jelentőséggel nem bir, mert még ha az ingatlanok vagyonváltságáról szóló 1921 :XLV. t.-c. az 1921. évi szeptember hó 7-én nem is lépett volna életbe, ezen törvényszakasz rendelkezései nem korlátozhatták a részvénytulajdonos államkincstárt az új részvényekre vonatkozó elővételi jogának gyakorlásában. (Orsz. Pénzügyi Tanács 1921. október 20. — I. XI/4.) Részvényváltság. 1921: XV. t.-c. 18 § 71. A vagyonváltságot a részvénytöke felemelése esetén az 1920. december 31-ikén készült mérlegbén tényleg kimutatott részvénymennyiség alapulvétele mellett kell leróni, tekintet nélkül arra, hogy a részvénytőke felemelésére vonatkozó határozatot a cégbíróság 1920, december 31-ike után jegyezte be és hirdette ki. Indokok: Folyamodó részvénytársaság azt kérte, hogy részvények beszolgáltatása útján leróni kivánt vagyonváltságát csak az 1920. július 18-án megvolt 1.000 db. 100 K névértékű részvényének alapulvétele mellett róhassa le, azért, mert részvénytőkéjének erről a 100.000 K-ról 600.000 K-ra történt felemelését, melyet a részvénytársaság közgyűlése 1920. július 18-án határozott el, a törvényszék csak 1921. évi február hó 2-án jegyezte be és hirdette ki. A kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII. t.-c.) 172 5. sz.