Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - A külföldön üzletteleppel bíró részvénytársaságok váltsága

Joggyakorlat. 160. §-ára való hivatkozással a részvénytársaság ennélfogva azt vitatja, hogy neki a törvényszéki bejegyzés és kihirdetés előtt az 1921 : XV. t.-c. 18. §-ában a teljesítés idejéül megjelölt 1920. december 31-én nem 6.000 db., hanem 1.000 db. (100 K névértékű) részvénye volt. Attól elvon átkozva, hogy a részvénytársaság 1920. december 31-iki mérlegében szereplő részvényszám a vállalat saját beismerése szerint is 6.000 db. volt, a részvénytársaság kérelme minden jogalap nélküli, mert a kereskedelmi törvénynek az alapszabály módosításáról szóló határozataitól eltekintve, az e'bben a kérdésben kizárólag alkalmazható 1921: XV. t.-c. 18. §-a 'kifejezetten akként rendelkezik, hogy a vagyonváltságnak váltságrészvényekkel való lerovása _ esetében a vagyonváltság alapja a részvényeknek az 1920. december 31-iki mérlegében mutatkozó száma. A törvénynek ezzel a határozott rendelkezésével szemben az a körülmény, hogy a részvénytőke felemelésére vonatkozó határozat esetleg 1920. évi december hó 31-ike után lett a cégbíróság által bejegyezve és kihirdetve, a vagvonváltság fejében beszolgáltatandó részvények számának megállapításánál figyelembe nem vehető. (Országos Pénzügyi Tanács 1921. szeptember 15. — I. VIII/9.) RészvényváHság. 1921: XV. t.-c. 18. § • 72. Abban az esetben, ha valamely részvénytársaság üzleti éve a naptári évvel nem azonos s így 1920. december 31-én üzleti mérleg nem készíttetett, az 1920. december 31-én mutatkozó részvénytöke alapul vétele mellett kell a váltságrészvényekkel lerovandó vagyonváltságot beszolgáltatni. Indokok: Az 1921 : XV. t.-c. 16. §-a értelmében a törvény második fejezete szerint esnek vagyonváltság alá azok a belföldi részvénytársaságok, amelyek cége az 1921. évi március hó 1-éig a kereskedelmi cégek jogkörébe bejegyeztetett. A vagyonváltság alapja a váltságnak készpénzben való fizetése esetén a törvény 17. §-a szerint az 1921. év március hó 1-én mutatkozó részvény mennyisége, a vagyonváltságnak váltságrészvényekkel való lerovása esetén pedig a törvény 18. §-a szerint az 1920. évi december hó 31-iki mérlegben mutatkozó részvények száma. Nem tartalmaz a törvény kifejezett rendelkezést arra az-esetre, hogy mely" időpont szerint kell megállapítani a vagyonváltság alapját akkor, amikor az üzleti év a naptári évvel nem azonos s ennek következtében az 1920. december 31-éről mérleg nem készült. A törvény ezen hiányossága következtében felmerült vitás kérdést az 1921: XV. t.-c. 18. §. utolsó bekezdése értelmében az Országos Pénzügyi Tanácsnak kellett eldönteni. Az egyenlő teherviselés elvének az felel meg, hogy a váltságköteles egynemű vagyon nagyságát ugyanazon időpontban állapítsuk meg. Ennek az elvnek megvalósítására kellett törekedni akkor, amidőn a váltságköteles vagyon nagyságának megállapítására a törvény kifejezetten más rendelkezést nem tartalmaz. Ennélfogva a törvénynek azon kitételét, hogy a vagyonváltságnak váltságrészvényekkel való lerovása esetén az 1920. december 31-iki mérlegben mutatkozó részvények 15%-át kell beszolgáltatni, úgy kellett értelmezni, hogy ebben az esetben az 1920. december 31-iki részvények száma irányadó akkor is, ha az 1920. december 31-éről azért, mert a részvénytársaság 9 üzleti éve nem azonos a naptári évvel, mérleg nem is készült. (Országos Pénzügyi Tanács 1921. október 20. — I. XI/5. Részvényváltság. 1921.- XV, t.-c. 23. § 73. Az olyan szövetkezet, amely tagjainak 6% osztalékot fizet s a törvényes váltságot tartalékalapjából megfizetni nem képes, nem igényelheti a váltság alól való felmentését. Indokok: Folyamodó szövetkezet, budapesti bejegyzett cég azon a címen kéri a váltságköteles üzletrész tőkéjének vagyonváltság alóli mentesítését, illetve a vagyonváltság kulcsának leszállítását, mert a szövetkezet nem nyerészkedésre alakult, a váltság a X. vállalat tisztviselőinek összezsugorgatott s részjegyekbe fektetett csekély kis tőkéjét sújtja. Az Országos Pénzügyi Tanács az 1921 : XV. t.-c. 23. §. hatodik bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazását a szóbanforgó szövetkezettel szemben indokoltnak nem találja, mert 5. sz. 173