Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A részvényváltság a mérlegben

Dr. Újlaki József: A részvény váltság a mérlegben. Minden vállalat, amely a váltságot egy összegben fizette be, egyformán élvezi azt a negatív kedvezményt, hogy adómentesen fedezheti vagyonváltságát, vagyis hogy a vagyonváltság után nem fizet társulati kereseti adót és hadinyereségadót. E negativ kedvezményen kívül azonban bizonyos pozitiv előnyök is adódhatnak ebből a műveletből. E kérdés taglalásánál egészen külön kell választanunk a mezőgazdasági, ipari, gyári, közlekedési és bányavállalatokat, amelyek érdekeket akkor képviselik legjobban, ha állandóan adómentes épületeiket, gépeiket, gyári eszközeiket és egyéb üzleti felszereléseiket értékelik fel a vagyonváltság erejéig, mert ezzel növelik azt a mérlegtételt, amelynek rovására évenként adómentesen értékcsökkenési leírást vagy tartalékolást eszközölhetnek. Ezzel némileg enyhül az a fonák helyzet, hogy az iparvállalat aranykoronában felvett berendezésének rovására csak papírkoronában eszközölhet értékcsökkenési leírást vagy tartalékolást. Más alkalommal rá fogok mutatni arra, hogy az a gyakorlat, amely nem enged értékcsökkenési tartalékolást a mérlegszerű értéken felül, a mai viszonyok között mennyire tarthatatlan. Itt csak azt emelem ki, hogy papirkoronában egy gép beszerzése esetleg tízszeresébe kerül annak, mint amennyire a mérlegben az egész gyári berendezés felvéve van. Amikor tehát a törvény a felértékelést a vagyonváltság erejéig adómentesen engedélyezte, tulaj donképen az ipari vállalatok egyik régi sérelmét orvosolta részlegesen, de elismerem, anélkül, hogy ez lett volna vele a szándéka. A kereskedelmi vállalatoknál nincs adómentes értékcsökkenési leírás. Azok tehát egészen más szempontból fogják mérlegelni, hogy minő latens tartalékokat használjanak fel a vagyonváltság fedezésére. Kétségkívül nem fognak erre a célra megadózott tartalékokat fordítani, mert hiszen ezzel a vállalat önként lemondana arról a kedvezményről, hogy adómentesen fedezhesse vagyonváltságát s ezenfelül saját tőkéjét csökkentené, ami által keresetadójának és hadinyereségadójának kulcsát fokozná. Ami a mérlegben ki nem mutatott számlaszerű tartalékokat illeti, ezekre is vonatkozik a végrehajtási utasításnak az a rendelkezése, hogy bármely évből származó ilyen tartalékok felhasználhatók adómentesen a vagyonváltság fedezetére. Itt felmerül mindenekelőtt az a kérdés, hogy a fizetés évében kreált számlaszerű latens tartalékok is felhasználhatók-e. Ennek a kérdésnek az eldöntése attól függ, hogy felhasználható-e a vagyonváltság fedezésére maga a folyó évi jövedelem. Ha a folyó évi jövedelem erre a célra adómentesen felhasználható, — és ez vitás — akkor felhasználhatók a folyó évben kreált számlaszerű latens tartalékok is és megfordítva. A folyó évben szerzett vagyontárgynak az 1920. december 20-iki forgalmi érték erejéig való felértékelése azonban véleményem szerint akadályba nem ütközik. 3—4. sz. 87