Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése

Vegyes közlemények. Áz Amerikai Egyesült Államokból és Görögországból behozatalra kerülő árúk a szerződéses vámtétellel vámoltatnak. A pénzügyminiszter 1921. évi 185.216. sz. rendeletével' az Amerikai Egyesült Államokból és Görögországból érkező árúkra is kiterjesztette azt a vámkedvezményt, mely a trianoni békeszerződés folytán a szövetséges és társult hatalmakra az 1921. évi 3.775/P. M. sz. rendelettel megállapítva lett; hogy 1921. július 26-tól 1922. január 26-ig onnan behozatalra kerülő árúk vámkezelésénél a szérződé's'es vámtételeket és határozmányokat kell alkalmazni. Kincstári házliaszonrészesedés kivetése. A pénzügyminiszter 179.244. 1921. szám alatt" a bajai pénzügyigazgatósági kirendeltségnek megengedte, hogy a kincstári házhaszonrészesedést a Zomborban maradt 1918. évi házbérvallomási ívek helyett az 1918. évi házadókivetési lajstromokadatai alapján vettesse ki. A kincstári házhaszonrészesedés alapját az időközben beállott változások figyelembe vételével az 1921. évi házbérvallomási ívekbe kell bevezetni, még pedig csak a végösszeget. Az alapot csakis a házbirtokos vagy valamelyik bérlő kívánságára kell a háznak önnálló bérlettárgyul szolgáló részei között felosztani. Ez a felosztás a házbirtokos és a felek meghallgatása, szükség esetében helyszíni tárgyalás útján történik. Filmhulladék és pénztárellenörzö készülék kivitele tilos. A G. 96.169. számú pénzügyminiszteri rendelet a filmhulladékot és. a pénzszámláló, pénztárellenörzö készüléket (kereskedelmi néven National Cash Register és hasonló, amely a beiizetett összegeket feljegyzi és nyugtázza) a kiviteli tilos jegyzékre tette, s így ezek jövőben csak kiviteli engedély mellett szállíthatók külföldre. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Kérheti-e az illeték fizetésére kötelezett fél az ingatlan valódi értékének megállapítása céljából a szakértői becslés elrendelését, ha a hagyaték-átadó végzésben a bíróság által megállapított vagy elfogadott értéket túlmagasnak tartja? Az ingatlanok értékéül azoknak az illetékkötelezettség beálltakor meglevő közönséges forgalmi értékét kell venni, amelyet a fél tartozik bejelenteni. (918 : XI. t.-c. 41. és 42. §.) Ha a hagyatéki ingatlanok értékét a fél külön be nem jelentette, s a hagyatékot bíróság tárgyalta, az illeték alapjául a tárgyalás folyamán megállapított értéket kell venni. Ugyanez az illeték alapja, ha a fél által bejelentett érték a tárgyalás alatt megállapított értéknél csekélyebb, feltéve természetesen mindkét esetben, hogy a 42l §-ban felsorolt, s rendelkezésre álló egyéb értékek valamelyike nem magasabb, s a bíróság által megállapított érték egyéb okokból sem látszik aggályosnak. Kérdéses viszont, hogy ha a pénzügyi hatóság a bíróság által megállapított értéket az illeték alapjául elfogadja, de a fél ezt túlmagasnak tartja, kérelmére a szakértői becslés elrendelhető-e? A törvény csak arra ad módot, hogy a pénzügyi hatóság elrendelhesse a szakértői becslést oly esetekben, midőn a rendelkezésre álló értékek mind a valóságos forgalmi értéknél csekélyebbnek látszanak. Vájjon a hagyaték értéke a hagyatéki tárgyalás folyamán helyesen lett-e megállapítva, ez a pénzügyigazgatás szervei részéről vizsgálat tárgyát - nem képezheti; ennek a kérdésnek az elbírálása kizárólag a hagyatékot tárgyaló bíróság illetőségi körébe esik. Ha tehát a fél túlmagasyiak találja az értéket, azt a bíróság által kel! helyesbíttetni. Ha az eljárt hagyatéktárgyalási bíróság az érdekelt illetékkötelezett fél kérelmére ebben a tekintetben a hagyatékátadó végzést megváltoztatja, akkor joga van az illetékkötelezett félnek az 1918 : XI. t.-c. 79. §-ának 1. pontja alapján az örökösödési illeték helyesbítését kérni. A kérelem elbírálásánál azonban a pénzügyi hatóság a helyesbített értéket köteles összehasonlítani a 42. §-ban felsorolt értékekkel, amennyiben azok, vagy azok valamelyike rendelkezésre áll, s a legnagyobbat veszi az 2. SZ. 75