Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A betétváltság

Dr. Proszvimmer Béla: A betétváltság. A javaslatban előírt adóvallomások benyújtását elősegítendő, a javaslat kimondja, hogy ha valaki ennek során valamely oly vagyont jelent be, melyejí1 eddig az adóztatás elől elvont, az adóeltitkolás büntetőjogi következményei alól mentesül. (56. §.) Minthogy azonban az adóeltitkolás pénzügyi jogi következményei változatlanul bekövetkeznek, alig hisszük, hogy az e szakaszban nyújtani szándékolt kedvezmény a vallomások beadására különösen serkentőleg hasson. Végül a következendő javaslatok élőzenéjeként a miniszter felhatalmazási nyer, hogy az ebben a javaslatban fel nem sorolt vagyontárgyak összeírását elrendelhesse, valamint hogy az ezekre előírandó vagyonváltság terhére előlegeket kérhessen be s ennek feltételeit rendeletileg szabályozhassa. (60. §.) Kár, hogy ez a felhatalmazás nincs a Pénzügyi Tanács jóváhagyásának megszerzésével korlátozva. A javaslat kihirdetése napján lép életbe és a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve fogja azt végrehajtani. III. Azok az elvi ellenvetések, amelyek a tárgyi alapokon nyugvó vagyonváltság ellen általában felhozhatók, még fokozottabb mértékben fennállanak a javaslat első fejezetének tárgyát képező s a betétek, a folyószámlakövételések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek után szedni kívánt vagyonváltság ellen, mert az, hogy valakinek betétje, vagy különösen folyószámlakövetelése van, még egyáltalán nem támpont' arra nézve, hogy annak megfelelő vagyonérték felett tényleg rendelkezik. A folyószámla az üzletben vagy vállalkozásokban forgatott tőkének gyakran csak átmeneti elhelyezésére szolgál, úgy, hogy merőben a véletlentől függ, vájjon a kritikus napon van-e egyáltalán követelés és mennyi az. Hozzájárul az, hogy azok az óvatos egyének, akik nyilván adócltitkolási szándékból a közgazdaság kárára pénzeiket a gazdasági vérkeringésből kivonták és otthon őrizték, a közgazdaságilag kedvezőbb elbírálás alá eső folyószámla- és .betéttulajdonosokkal szemben indokolatlan előnyben részesülnek. Minthogy pedig a váltság az 1. §. szerint csak azokat a betéteket és követeléseket éri, amelyek akár részvénytársasági, akár szövetkezeti formában jelentkező pénzintézeteknél, valamint bankügyletekkel foglalkozó cégeknél (ideértve a külföldi cégek belföldi fiókjait, a m. kir. postatakarékpénztárat és az Osztrák-Magyar Bankot Is) vannak elhelyezve, ugyancsak indokolatlan előnyben részesülnek azok, akik tőkéiket magánosoknál, iparvállalatoknál, vagy egyébként helyezték el. Lehetséges különben, hogy a későbbi tör^ vények az „egyéb ingók vagyonváltsága" címén ezeket a követeléseket is utói fogják érni, valószínű azonban, hogy ezek a tárgyi adózás hálójának szemei között keresztül fognak surranni. A javaslat az említett1 intézeteknél elhelyezett tőkéket meg* különbözteti a szerint, amint 1. betétkönyvekre, pénztárjegyekre 3-4. sz.