Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Hol fenyegeti csőd az adórendszerünket?

Joggyakorlat. Illetékek. Egyességi illeték. 111. díjj, ^7. t, c. bb. 24. Szülőknek a gyermekek eltartása kérdésében kötött olyan szerződése, mely az apát az anya javára gyer mektartási díj fizetésére kötelezi, illetékköteles. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt pénzügyigazgatósági végzésben foglalt indokokon ielül ínég azért sem. mert a panaszos és felesége között a panaszolt illeték alapjául szolgáló és dr. S. L. budapesti kir. közjegyző előtt 326/918. sz. a, létesült egyezséget a felek oly célból kötötték meg egymással, hogy a feleség által a budapesti kir. törvényszék előtt 37.662/1917. sz. a. a házassági törvény (1894 : XXXI. t.-c. 80. §. a) pontja) alapján megindított válóper beszüntetése mellett a házassági válóper a törvény 77. §. a) pontja alapján tétessék a feleség által újból folyamatba és hogy a vagyonjogi kérdések és gyermektartási költségek kérdése a megindítandó új pert megelőzőleg szabályoztassék. Az ilyen egyezség pedig az illetékszabályok I. §. A) és ennek 3. pontja értelmében illetékköteles, mert az a polgári törvények szerint jogokat alapít meg és oly célból állíttatott ki, hogy az a kiállító ellen bizonyítékul szolgáljon. Az ily egyezség tehát az ületéki díjjegyzék 27: tét. C) bb) pontja szerinti illeték alá esik, amin nem változtat az a körülmény, miszerint az apa köteles gyermekei eltartásáról gondoskodni, mert ez a természetes eltartási kötelezettség korántsem egyenlő jogi hatályú azzal a kötelezettséggel, hogy az apa a tőle elválandó feleség kezeihez határozott összegű gyermektartási költségeket fizessen. (Közig, bíróság 65/920. P. sz.) Kereskedelmi levél illetéke 111. dijl. r,u. t 25. A másik fél által az el nem fogadás kijelentésével visszaküldött kereskedelmi levél után illetéket nem lehet követelni. Indokok: Panaszos által K. és K. budapesti bejegyzett cég alperes ellen 2390 korona s járulékai iránt foganatba tett perre vonatkozó iratok közt C) alatt levő, a panaszos cég részéről az imént nevezett alperes céghez: 1919. évi január hó 5-iki kelettel intézett kereskedelmi levél bélyegilletéke a vitás. A kir. közigazgatási bíróság a vonatkozó periratok alapján megállapította, hogy a kérdéses levelet a nevezett alperes cég, amelyhez intézve volt, a panaszosnak visszaküldte egj ebek közt azzal, hogy annak tartalma részben nem felel meg a megállapodásnak. A kérdéses levél azáltal, hogy azt a címzett nem fogadta el, hanem a kiállító cégnek visszaküldötte, a kiállítónál jogügyletet tartalmazó irat jellegét elvesztette, azt a panaszos a perben nem a jogügylet, vagy valamely ténykörülmény bizonyítása céljából csatolta, hanem a perbíróság utasítására a vonatkozó többi levelekkel együtt adta be a bírósághoz. Minthogy az 1914 : XLI1I. t.-c. 85. §-ának 2. bekezdése szerint a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél abban az esetben veszti el illetékmentességét, ha bizonyítás céljából használják, holott a kérdéses esetben a levél beadásával panaszos részéről a bizonyítás célzata nem járt s mert különben is, a kiállító panaszos cégnél a levélnek jogügyletet tartalmazó irat jellege nem volt, ennélfogva panaszos azon nem tartozott az adásvételi jogügylet bélyegilletékét leróni s így a leletet tévesen vették fel és levesen rótták ki panaszos terhére a vitás illetéket. (Közig, bíróság 360. 1920. sz.) Számlák illetéke. 111. díjj. 84. t. 1!) 2. 26. Kárkövetelési kimutatások nem esnek száinlabélyegilleték alá. Indokok: Az ötvenszeres összegekre fölemelt illetékeket az állami kincstár a panaszos szövetkezet által a Magyar Királyi Állami Vasutak igazgatóságához kártérítés végett benyújtott kérvényekhez csatolt olyan kimutatásoktól követeli, amelyekben a panaszos szövetkezet vasúti szállítás közben elveszett áiucikkeknck és azok árainak a felsorolásával kárát számította fel. Az illetékkövetelések alaptalanságát vitató panaszt jogosnak kellett 5S 2 SZ.