Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Vitás kérdések az illeték-novella köréből

Vitát kérdések az illetékiwvella köréből. a jelenlegi jogállapoltai szemben újítást nem tartalmaz. A helyzet tehát úgy áll, hogy az illetekí díjjegyzék 89. tét. X. b) pontjában megállapított készpénzben fizetendő nyugtailleték alá esak a törlesztései jelzálogkölcsönök részletei esnek. Közönséges jelzálogkölcsönöknél visszafizetett részletek és a kamatok nyugtázása után szabály szerint bélyegben kell leróni az illetéket s olyan módozatú kimutatás mellett való készpénzfizetésnek, mint a törlesztéses jelzálogkölcsönöknél, itt csak pénzügyminiszteri engedély alapján van helye. Ez azt jelenti, hogy a közönséges jelzálogkölcsönökre visszafizetett készletek s a kamatok nyugtázása csak akkor esik ilietek alá, ha ezekről a fizetésekről valóságos nyugta állíttatott ki. Ha ezt az intézet nem teszi, akkor helyes az az eljárás, hogy a nyugtaífletéket a végnyugtán, vagyis a törlési engedélyen rója le. Ilyen kölcsönöknél a végnyugta (törlési engedély) csak akkor állítható ki egyszerűen ívbélyeggel ellátva, ha igazolva van, hogy a nyugtailleték a részfizetések alkalmával lerovatott-. Ennek igazolása pedig, ha a részletekben való ílletéklerovás bélyegekkel történt, nehézkes. E szerint, ha az intézet nem óhajtja a közönséges jelzálogkölcsönök részletei után pénzügyminiszteri engedély alapján készpénzben leróni a nyugtailletékct, akkor legcélszerűbb, ha megmarad eddigi eljárása mellett, azaz a részletfizetésekről s kamatfizetésekről nyugtát nem állit ki, s a Ií. fokozatú illetéket a végnyugtán (törlési engedélyen) egyszerre rója le. Kérdésessé vált, hogy a társaság által kezelt nyugdíjalapból a nyugdíjazott tisztviselőnek havonkint kifizetett nyugdíjak után fizetendő illetéket, mely V2%-ot tett ki, valamint a tisztviselők fizetéséből levonásba hozott, a nyugdíjalaphoz való havi hozzájárulás i1/2%-os illetékét az új törvény felemelte. A törvény 18. §-ának 1. pontja szerint a nyugdijilleték ezentúl is 1%, míg a nyugdíjalapba történő befizetések után az illeték ezentúl 2%. Egy részvénytársaság 4,800.000 koronát kitevő részvénytőkéjét 18,000.000 koronára emelte fel a tartalékalapokból 13,200.000 koronának az alaptökéhez való csatolása által. A részvényesek minden további befizetése nélkül a részvények névértéke 400.000 koronáról i,500.000 koronára emeltetett fel. A törvény 14. §-ának 4. pontja értelmében az illetéket csak a 400 és 1.500 korona közötti különbözetek után kell megfizetni és nem az egész 1.500 korona új névérték után. 2. sz. 41