Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 2. szám - Megszállott területről eredő jövedelmek megadóztatása
Megszállott területről eredő jövedelmek megadóztatása. Megszállott területről eredő jövedelmek megadóztatása. Már akkor, amikor az 1920. év nyarán megalkotott adónovella készült, fölmerült az a kérdés, hogy mi lesz a megszállott területekről származó jövedelmek megadóztatásával. Jövedelemadótörvényeink ugyanis úgy rendelkeznek, hogy adókötelesek az itt lakó magyar állampolgárok, továbbá a külföldi állampolgárok, ha itt laknak, vagy legalább egy évig egyfolytában itt tartózkodnak, vagy jövedelemszerzés céljából vannak nálunk és pedig az utóbbiak is minden jövedelmük után, származzék ez a jövedelem akár belföldről, akár a külföldről. A külföldön lakó magyar állampolgárnak innét származó jövedelmét minden esetben nálunk kell megadóztatni. Most, hogy a trianoni békeszerződés már megköttetett, az országnak azt a részét, amelyet a trianoni békeszerződés elszakított, adózás szempontjából külföldnek kell tekinteni. így tehát jövedelemadótörvényeink szerint valamely itt lakó adózónak az elszakított területről származó jövedelmét, úgyszintén az elszakított területen lakó magyar állampolgárnak innét származó jövedelmét nálunk kell jövedelemadóval megadóztatni. Ha azonban ezeket a jövedelmeket a megszállott térületen is megadóztatják, úgy kétszeres adóztatás következik be. Rá kell azonban mutatni arra, hogy az 1909. évi jövedelemadótörvény értelmében, ha az adóköteles igazolni tudja azt, hogy a külföldről folyó jövedelem után a külföldön már fizet jövedelemadót, ez a jövedelem viszonosság esetében adózatlanul marad. Magyarország az ő elszigetelt helyzetében és mert a békeszerződés még nincs ratifikálva, eddig még egyetlen országgal sem tudott egyenesadó-egyezményt kötni s így a viszonosság feltételei hiányzanak. Gondoskodás történt azonban az 1920. év nyarán megalkotott adónovellában arról, hogy a pénzügyminiszter felhatalmazást nyerjen az 1920. évtől kezdődőleg arra, hogy egyrészt az itt lakó adózóknak a megszállott területekről származó jövedelmei, másrészt a megszállott területen lakónak innét származó jövedelmei megadóztatására vonatkozólag az általános szabályokkal eltérő és az adózókra kedvezőbb rendelkezéseket tehessen. Ezt a felhatalmazást a pénzügyminiszter csak az 1920. évtől kezdődő adóztatásokra nézve kapta meg, az 1918. és 1919. évekie ezt a felhatalmazást nem lehetett megadni, mert hiszen ezekre az évekre még a régi, alacsony jövedelemadó-kulcsok érvényesek s így az esetleg előálló kétszeres megadóztatás terhe — a magyar adótörvények szempontjából — nem súlyos. De meg 1918. évre az adóztatás joga még a trianoni békeszerződés 232. §-a szerint is feltétlenül a magyar államot illeti meg. 42 2. SZ.