Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Vitás kérdések az illeték-novella köréből

Vitás kérdések az illet ékiw-elUt köréből. Vitás kérdések az illeték-novella körébőL Az Í920 : XXIV. t.-c-nek az okirati illetékekre vonatkozó rendelkezései tekintetében a gyakorlatban rnár is több vitás kérdés merült fel, amelyek köznl az alábbiakban néhányat ismertetünk. A törvény Jü. §-a szerint a pénzintézetek leszámolási jegyei számlailleték alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy azokat a kiállító intézet aláirja-e vagy sem. A gyakorlatban kétely merült fel a tekintetben, hogy a váltóprolongálás alkalmával adott leszámítolási jegyzék illetékköteles-e es ha igen, mely összeg után kell az illetéket számítani. Nézetünk szerint a leszámítolási jegyzék kiállítása esetén az illetékkötelezettség fennáll, minthogy ez az irat a törvényben meghatározott leszámolási jegyek fogalma alá esik. Nem változtat az illetékkötelezettségen a leszámolójegyzéknek levél alakjában való foglalása sem. mert a törvény esak a szokásos üzleti levelezést részesíti feltételes illetékmentességben. Az összegszerűség az át\ett új váltó összege szerint igazodik, amihez a feltüntetett tőketörlesztést és kamatfizetés összegét hozzáadni nem keli. A törvény szerint ugyanis a számlailleték az iratban kitüntetett értek föössz^gétől jár. Olyan iratnál tehát, amely követelést is, tartozást is tűntet fel, vagy a követelés, vagy a tartozás főösszege az alap, a szei int, hogy melyik a nagyobb. Más kérdés az, hogy az illetékkötelezettségre való tekintettel a leszámolási jegyzek kiállítása nem íelesieges-e az üzleti forgalomban. Kétségtelennek látszik, hogy ha az intézet leszámolási jegyzék helyett a váltó rendezése alkalmával a félnek esupán oly értesítést ad, amelyben a fizetett összeg feltüntetése nélkül a váltó lejáratát jelöli meg, az illeték megtakarítható. A törvény 2. §-a az állandó illetékeket előbbi mértékük ötszörösére emelte. Vita merült fel a tekintetben, vájjon a külföldcin kibocsátott váltóknak a belföldön való íorgalombahozatala alkalmával lerovandó illetek állandó illetéknek tekintendő-e s hogy ennek folytán erre az illetékre is kiterjed-e az ötszörös emelés. Az ilieteki díjjegyzék 9b. tétele 5. jegyzetében azt mondja, hogy a szobaníorgó váltóknál a váltóösszegnek „minden 200 koronájára 4 iiíiér bélyegiileték fizetendő''. Minthogy e szerint a fizetendő iiietek a váltó összege szerint változik, az egyik nézet szerint itt állandó összegben megállapított illetékről nem lehet szó s így e tétel továbbra is változatlanul 4 fillér marad. Ezzel szemben arra történik utalás, hogy illetékszabályaink fokozatos, százalékos és állandó illetéket különböztetnek meg és ezért minden olyan illeték, amely nincs kifejezetten százaiékokban vagy az illetékfokozatokra való utalással megállapítva, állandó illetéknek tekintendő. A kérdés végleges tisztázását csak a közigazgatási bíróság döntése hozhatja meg. A jelzálogkölcsönök kamatfizetésénél és töketörlesztésénél fizetendő nyugtailleték tekintetében is kételyek merültek fel. izekkel szemben utalni kell arra, hogy az üj törvény ebben az irányban 40 2. ÍZ.