Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Finanzwissenschaft Von dr. Béla Földes

Joggyakorlat. bort adjanak el és vegyenek, addig a borkereskedő és borbizományos (ez saját nevében más részére) maga keres vevőt és illetőleg ajánl bort véielre. Minthogy tehát a két foglalkozás egymástól különböző és külön-külön adótárgynak minősülő foglalkozás; minthogy továbbá az egyenesadókivető bizottság határozata ellen használt fellebbezéshez csatolt orvosi bizonyítvány tartalma nem zárja ki az alsóbbfokú hatóságoknak a helyi viszonyok ismeretén nyugvó keresetösszeg megállapításának helyességét: a panasznak helyet adni nem lehetett. »l. oszt, kereseti adó. 1875: XXIX. 3. §. 2. A bor lepárolásából származó kereset nincs érintve a szőlő után fizetett földadóval, s így III. oszt. kereseti adó alá esik. (29.501/918. sz.) Indokok: A panasznak nem lehetett helyet adni, mert a bornak lepárolása által a szőlőbirtokos olyan, a bornál értékesebb terméket állít elő, amelynek elárusításából eredő nagyobb haszon a földadó megállapításánál figyelembe nem vétetett, s így az, mint a szőlőbirtokos külön haszonhajtó foglalkozásából eredő nyereség, III. oszt. kereseti adó alá tartozik. III. oszt, kereseti adó. 1S75: XXIX. 3. g. 3. A bor lepárolásából származó kereset a borkereskedésből származó keresettől különböző kereset, s így a borkereskedés után kivetett III. oszt. kereseti adóval érintve nincs, hanem külön vonandó kereseti adó alá. (1.124. 1920. sz.) Indokok: A panaszos első sorban azon az alapon támadja meg a megállapított adót, hogy borkereskedés után már meg van róva III. oszt. kereseti adóval, a borpárlattal való kereskedés azon megadóztatott üzlet körébe tartozván, külön nem adóztatható. Ez a panasz alaptalan, mert a borpárlás, mint a bornak más árúvá való átdolgozása, a'borkereskedéstől különálló foglalkozás, melyből való nyereség a vásárolt boroknak egyszerű továbbeladásán elért és megadóztatott nyereségben nem foglaltatik. Kereseti adó_. i875:XXrx. 35. 4. Házak albérletbe adásából eredő jövedelem után a III. oszt. kereseti adót abban a községben (kerületben) kell kivetni, amelyben az illető jövedelemforrás fekszik. (25.091/1918. P. szám.) Indokok: Panaszos fél a gróf Zichy Jenő-utca 41. számú ház főbérlete után az 1914—1916. évekre a budapesti V. és VI. kerületben lett III. osztályú kereseti adóval megróva, , a kettős adóztatás megállapíttatván, az V. kerület adófelügyelő-helyetese 7.853. 1916. számú határozatával a panaszos terhére ezen kerületben előírt adó törlését elrendelte, s a panaszos fél által eszközölt túlfizetést a VI. kerületi adófelügyelőséghez átutalta. Adózó fél kérelme a VI. kerületben előírt adó törlésére, s az V. kerületben kiszabott adó fentartására irányult, amely kérelem azonban úgy a székesfőváros VI. kerülete adófelügyelőjének 10.010/1917., mint Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának 431/1916. számú határozatával elutasíthatott. A panasz ez utóbbi határozat megváltoztatására irányul, amelyet azonban a bíróság jogosnak és törvényesnek nem talált. Az 1875: XXIX. t.-c. 35. §-a értelmében ugyanis a III. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallomás oly üzlet vagy foglalkozásról, melynek jövedelme fekvő vagyonhoz van kötve, azon község elöljáróságánál nyújtandó be, melynek területén a vagyon fekszik, amiből következik, hogy a fekvő vagyon utáni foglalkozásból eredő jövedelem után fizetendő III. osztályú kereseti ,'adó kiszabására is az az adókivető bizottság illetékes, melynek területén a vagyon fekszik és' így jelen esetben panaszosnak a VI. kerületben volt főbérlete utáni kereseti • adó kivetése, a most megjelölt kerület adókivetési körébe tartozott, helyes tehát az alsófokú hatóságok határozata abban a részében, mellyel panaszost a VI. kerületben kiszabott adó törlése és az V. kerületbein előírt adó fentartása iránt előterjesztett kérelmével elutasította, s minthogy az V. kerület adófelügyelője az ezen kerületben a panaszos terhére előírt adót már törölte, s így e részben e helyütt intéz1. sz. 27