Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Finanzwissenschaft Von dr. Béla Földes

Joggyakorlat. kedés szüksége fenn nem forog és minthogy ezek szerint a panasz az V. kerület által elrendelt törlés ellen irányuló részében sem bir jogos alappal: a panasznak helyet adni nem lehetett. Jövedelemadó- 1909 : X. 7. §. 5. A Magyarországon beszerzett és raktározott árúk eladásából eredő jövedelem Magyarországon kerül !jövedelemadó alá. (3.699/1919. P. sz.) Indokok: A panaszlóknak, kik mindannyian külföldiek, Magyarországban való megadóztatása az 1909 : X. t.-c. 1. §. 4. pont, az 1909 : IX. t.-c. 7. §-a rendelkezései értelmében jogos, mert 1. a bíróság mérlegelve a felek által, az 1915. július 15-én történt meghallgatásuk alkalmával, valamint a tárgyaláson tett nyilatkozatokat, továbbá a fővárosi Tattersall és lóvásártelep igazgatója által 162/191S. szám alatt kiállított értesítés tartalmát, bizonyítottnak látja azt a tényállást, hogy az általuk lovaknak a német hadügyi kormány részére való szállítása végett létesített alkalmi egyesülések az 1914. augusztus havától az 1915. augusztus haváig 14.318 darab lovat vásároltak össze Magyarországon, a vásárolt lovakat Szabadkán és Budapesten bérelt istállókban gyűjtötték össze és ezekből közvetlenül szállították az átadási helyekre, a bevásárlásra ügynököket alkalmaztak és abban, valamint az átvételben és elszállításban személyesen is eljártak; 2. e tényállásból megállapítható, hogy ők a löszállítási üzlet leglényegesebb rés/eit, t. i. a nyereség elérésére döntő bevásárlást, az elszállításig való elhelyezést s az elszállítást Magyarország területén oly módon szervezték és Végezték, hogy ez. üzleti tevékéin ség a haszonhaitó foglalkozás folytatásának fogalmát kimeríti. Az a tény, hogy a négy első panuszlónak, mint osztrák honos lókereskedőnek Ausztriában van az üzlettelepe, s az e felek által felhívott 1908: XIV. t.-c. második fejezetének rendelkezései azért nem állnak útjában az adóztatásnak, mert az alkalmi egyesülések által Magyarországban szervezett bevásárlási, gyűjtő és elszállítási telepek az üzlet természeténél fogva legalább is oly kereskedelmi jelentőséggel bírnak, mint az 1908: XIV. t.-c. 10. §-ában üzlet| telepeknek minősített elárusító telepek és árúraktárak. Az itteni adóztatás jogossága mellett szól a bécsi cs. kir. pénzügyigazgatóság Z. II—57. számú az a hivatalos értesítése is. hogy Schlesinger Berthold és Miksa panaszlók Bécsben az 1914. évi magyarországi lóvásárlásokból való jövedelem alapján is jövedelemadó alá vonattak ugyan, de azzal az ö jogorvoslatuk folytán a felebbviteli hatóság által megállapított fentartással, hogy az a jövedelemadóalapjukból kihagyandó lesz, ha Magyarországban jogerősen adq alá vonatik, e fentartásában pedig annak elismerése foglaltatik, hogy az a jövedelem a magyar állam területéről folyt. Jövedelemadó. 1909: X. 21. §.. I.. 2. [.. 6. Pénzügyőrségi közeg tettenéröi I jutaléka nem szolgálati járandóság. (22.766/1918. P. sz.) Indokok: Adózó fél egyedül azt panaszolja, hogy az adófelszólamlási bi| zottság a jövedéki kihágásokból befolyt és a részére kifizetett 18.104 , korona tettenérési jutalékot szolgálati járandóságnak nem minősítette és mint szolgálati járandóságot a jövej delem és hadinyereségadó alól nem > mentesítette, hanem azt teljes egészéj szében adóköteles jövedelemnek vette és állította be az adóalapba. Khhez képest a panasz a jöveder lem adó leszállítására és a hadinyereségadó törlésére irányul. A panaszt azonban jogosnak elismerni nem lehetett. A tettenérési jutalék ugyanis, nem közpénztárból,1'hanem abból a bírságból fizettetik, melyet a jövedéki kihágás elkövetője fizet be a jövedéki ! bírságalapba, a jövedéki kihágást elkövető fél által befizetett bírság csak átmenetileg szerepel a közpénztárban í és a bírság-felesleg is nem a kincstár javára, hanem a jövedéki bírságalap javára nyer elszámolást, amiből kétségtelen, hogy ez a jutalék a panaszos félnek közpénztárból húzott sem állandó, sem változó szolgálat; illetményének nem tekinthető s így tettenérési jutaléknak adómentessége ! ezen az alapon meg nem állapítható. ' és minthogy sem az 1909 : X. t.-c. 21. §-a, sem az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 127.000. sz. utasítás 21. §-ának 2. pontja, a tettenérési 2? 1. SZ.